Az Európai Bizottság olyan alternatív jogi megoldásokon dolgozik, amik csak többségi jóváhagyást igényelnének.

A szervezők nem tudják, hogy a fideszes EP-képviselő miért nem ment el.

Fantasztikusnak nevezte az Európai Bizottság elnökét, akivel mindenképpen találkozni akar.

Friedrich Merz az út előtt odaszólt az USA-nak is, hogy „tartsa távol magát” a német belpolitikától.

Szijjártó Péterhez hasonlóan a szlovák miniszterelnök is bírálta az Európai Bizottság döntését.

Így múlik el az EU dicsősége? A kilencvenes évek elejétől a közép-európai országokban általános egyetértés volt abban, hogy az EU jó, oda kell tartozni. Mára az Unióhoz való viszonyulás vált az egyik legfontosabb belpolitikai törésvonallá.

A háború kitörése után az orosz állami tévécsatornát, a Russia Todayt a Nyugaton szinte mindenhol betiltották. A Novaja Gazeta utánajárt, hogy milyen módszerekkel igyekszik a propaganda ennek ellenére is megszólítani és befolyásolni az amerikai és európai közönséget.

A magyar miniszterelnök szerint nem érdemes ehhez nagy reményeket fűzni.

Mondjuk, pár naponta változtatja a véleményét, de a Melonival közös találkozó előtt most épp így gondolja.

Nem hozták nyilvánosságra a bevételeik forrását. A kérdés az, amióta lobbiznak.

Úgy, hogy tavaly, az egész évben 38 százalékos volt a csökkenés. A jogvédő szervezetek szerint ezek a statisztikák rengeteg emberáldozatot is jelentenek.

Már a miniszterelnök is a tiszás Kollár Kingáról posztol.

Miért dönthetett Trump a vámügyi hátraarcról, mit hoznak majd a megállapodások, és mit jelent az új vámvilág az EU-nak és Magyarországnak? Békés Gábort, a CEU Közgazdasági Tanszékének docensét kérdeztük a legújabb fordulatról.

Mindenki felkapta a fejét arra a több száz oldalas jelentésre, amelyben az Egyesült Államok kormánya keményeket mond Magyarországról. Pedig már az első Trump-kormány sem finomkodott Orbánékkal a jelentéseiben, aztán a demokraták folytatták a hagyományt.

Elég, ha az Állami Számvevőszék ellenőriz.