Lassan a végéhez közeledik az Európai Bizottság kereskedelmi vizsgálata a kínai elektromos autók ügyében. Az európai ipar jövője miatt aggódó EU minden bizonnyal jelentős kereskedelmi korlátozásokat szeretne bevezetni az állami támogatásokon felhizlalt kínai autógyárak ellen. Közben pedig Magyarország teljes gőzzel ráfordul a kínai elektromos autógyárak kiszolgálására: ha igazak a híresztelések, a kínai elnök jövő heti magyarországi látogatásán egy újabb kínai elektromos autógyár létesítését jelenti majd be Pécsen. Vajon mennyire jó ötlet Magyarországnak a kínai autógyárakra építenie, miközben Európa egyre kevésbé híve a Kínával történő szabadkereskedelemnek?
Tavaly ősszel egy több szempontból is különleges vizsgálatot indított az Európai Bizottság a kínai elektromosautó gyártók ellen. A vizsgálatot szokatlan módon nem az iparág európai szereplői kezdeményezték, sőt a német autógyárak még ellenezték is azt. Az európai autógyártás oszlopát adó német gyártók ugyanis komoly kitettségekkel rendelkeznek Kínában és az esetleges kínai válaszlépésektől tartva inkább óvatosságra intenék az uniót. A Bizottság vizsgálata egyedülálló abból a szempontból is, hogy ugyan a kínai autók térnyerése nagyon gyorsan történik Európában, de még számottevő kárt nem okoz az európai piac szereplőinek. Sokkal inkább arról van szó, hogy ezúttal az EU szeretné megelőzni azt, ami más ágazatokban, például a napelemgyártásban történt: az állami támogatásokkal kitömött kínai szereplőkkel nem tudta felvenni a versenyt az európai ipar és lassan az utolsó helyi napelemgyártók is lehúzzák a rolót.
Az Európai Bizottság szigorúbb fellépését ráadásul egyre kevésbé támogatják a vezető európai országok. A német autógyártók a kezdetektől ellenezték a kínai gyártók elleni lépéseket, de Scholz múlt heti kínai látogatásán teljesen egyértelművé tette, hogy új Kína-stratégia ide vagy oda, ebben az ügyben teljes mellszélességgel a német gyártók mellett áll. Ráadásul a vizsgálatot korábban támogató Franciaország is kezd meginogni. Egyre több jel mutat arra, hogy Macron is szeretne mindent megtenni, hogy a kínai autógyárak települjenek Franciaországba is. Ha a németek kezét kötni fogják a német gyártók kínai kitettségei, a franciákat pedig saját gyáraik, akkor biztosak lehetünk benne, hogy nem lesz tartós politikai támogatása a kínaiak elleni fellépésnek.
A vizsgálat az elektromos autók ügyében lassan a végéhez közeledik és a következő hetekben várhatóan sor kerül a kereskedelmi korlátozások bejelentésére. Az EU részéről az egyik leginkább kézenfekvő megoldás a vámok bevezetése lehet. A kínai gyártók árelőnye mára azonban olyan nagy lett az európaiakéhoz képest, hogy egészen magas, nagyjából 50%-os vámra lenne szükség ahhoz, hogy valóban ne érje meg a kínai autókat Európában eladni. A helyzetet bonyolítja, hogy a kínai gyártók árelőnye csak részben származik állami támogatásokból. A kínai gyártók azért is lényegesen olcsóbbak, mint az európai társaik, mert a kínai elektromos autók piaca sokkal fejlettebb az európainál, az elmúlt évek intenzív helyi versenyének köszönhetően ma már sokkal hatékonyabban működik. Egy 50% körüli vám bevezetése tehát jó eséllyel nem nagyon lesz indokolható és óriási kereskedelmi feszültségekhez is vezetne. A korábbi gyakorlat alapján sokkal valószínűbb egy nagyjából 15-30%-os vám bevezetése, ami ugyan mérsékelni fogja a kínai gyártók európai piacon bezsebelt profitját, de korántsem fogja eltántorítani őket attól, hogy itt értékesítsenek.
Az EU természetesen más eszközök alkalmazását is megfontolhatja, de ezek lényegesen kevésbé hatékonyak, mint a vámok. Az EU korlátozhatja például a tagállamok által EU-pénzekből finanszírozott elektromos autó vásárlási támogatásokat vagy megpróbálkozhat a kiberbiztonsági szempontból kockázatos vagy a kényszermunkával készült termékek forgalmazásának korlátozásával – a hasonló kísérletek azonban eddig sem voltak sikeresek a tagállamok ellenállása miatt. És természetesen ott van az európai autóipar által leginkább favorizált megoldás is: az EU egészen egyszerűen elhalaszthatja a zöld átmenetet és visszaléphet a belső égésű motorok 2035-re tervezett betiltásától is.
Most úgy tűnik, hogy egyelőre sem a szegedi BYD, sem a hamarosan bejelentésre kerülő pécsi gyár sem fog konkrét kereskedelmi korlátozásokkal szembesülni. Még a viszonylag magas vámok bevezetése esetén sem lehetetlenül el a tevékenységük. A Kínából beszállított alkatrészekre fizetendő vám miatt kisebb profitot fognak ugyan realizálni ezek a gyártók, mint azt korábban tervezték és talán a terveikhez képest kevésbé lassan fognak tudni növekedni az európai piacon, de valószínűleg még jó ideig nagyon jó üzlet lesz nekik itt gyártani. Ráadásul úgy tűnik, hogy az európai ipar vezető szereplői is inkább a rövid távú érdekeiket tartják szem előtt a hosszú távú megfontolásokkal szemben – amíg ez így marad, addig egyáltalán nem elhibázott lépés a kínai autógyárak Magyarországra csábítása.
Hasonló tartalmakért kövesd a Mehr Licht Facebook oldalát!
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.