A leminősítést egyelőre elkerültük, de a magyar gazdasággal kapcsolatos előrejelzését rontotta a hitelminősítő, amely „a kormányzás minőségével kapcsolatos lefelé irányuló kockázatokat” is lát.
Valóban ajánlatot tehetett Orbán a NIS olajcég minden orosz részvényére, ám szerb lapértesülések szerint nem csak a magyarok érdeklődnek.
Alkotmánysértő, hogy állami pénz menjen átláthatatlan szervezeteknek, a NER-es magántőkealapok felhízlalása mégis már 1000 milliárd felett tart.
Egyre több időbe telik új munkát is találni, átlagosan ehhez már kereken egy év kell.
2000. óta 90 százalékkal csökkent a feladott levelek száma, mivel Dánia a világ egyik legdigitalizáltabb országa.
Mikor nyert utoljára lottón, vagy olyan játékban, ahol számokat kell eltalálni? – kérdezték a minisztert, aki sajnos nem válaszolt, de adott egy remek befektetési tippet. Emellett miután tavaly megígérte a sikeres 2025-öt, elmondta, miért nem lett az, majd megígérte a sikeres 2026-ot.
Ezt Nagy Márton jelentette be a parlamentben, mondván: a kormány szerint ekkora lesz az infláció.
A jövő évi 2 százalékos növekedés is csak akkor jöhet össze, ha a német gazdaság összeszedi magát.
De az ítélet nem jogerős.
A minimálbér 10-11, a garantált bérminimum 7-8 százalékkal nőhet.
Nem volt papír a dióról, röppent a 10 milliós bírság.
Pedig Magyarország – utolsó uniós országként, de – több mint két éve kilépett a bank részvényesei közül.
Az államnak óriási bevételkiesése volt, sokáig mégis tétlenül nézték az egész machinációt, amiben akár 50-100 komoly gázpiaci szakértő is részt vehetett.
Az Orbán-kormány a 2010-es hatalomra kerülése után drasztikusan átalakította a költségvetési kiadásokat. A fókuszba a politikai célok, az identitásépítést szolgáló területek kerültek. Sokat költ gazdaságra is, de az évek óta tartó stagnálást nézve azok a pénzek sem hasznosulnak jól.
Tizenhárom orosz bankot nevesítenek, amelyekkel folytathatók pénzügyi tranzakciók az atomerőmű építése érdekében. A gáz- és olajszankciókról nem rendelkezik ez a határozat.