Magyarországot újabb csapás fenyegeti az EU-ból: a források visszatartása után lehet, hogy a soros elnökségünket is elhalasztják. Ez a keménység az EU-tól nem megszokott. Még ha ez a fenyegetés nem is valósul meg, előre jelzi Magyarország erősödő elszigetelődését.

Kevés jogi eszköz, erősödő szándék

Az Európai Uniónak viszonylag kevés eszköze van arra, hogy megbüntesse a potyautasokat. Kizárni nem tudja őket, arra még a sokat emlegtett hetes cikkely sem ad felhatalmazást.

Ugyanakkor az EU egyre kreatívabb a fájdalmat okozó eszközök megtalálásában. Mintha megtanulták volna Orbán Viktortól, hogy kell „utcaharcoskodni”: Magyarország 2018 előtt megtehette azt, hogy minden konfliktusba keményen beleáll, mert Brüsszeltől legfeljebb egy ejnyebejnyét kapott. Azóta viszont az EU elkezdett visszaütni. Nem csak szabályokat ír elő, hanem szankcionálja be nem tartásukat is. Brüsszel hozzáállása megváltozott, Orbán Viktor helyzetértelmezése viszont nem.

Német fordulat

A fordulatban szerepet játszik, hogy a német kormány Angela Merkel alatt rendkívül elnéző volt a magyar potyautassággal szemben, hisz a német stratégia a "pénzért bárkivel bármit” merkantilista logikája mentén működött.

A „békeidők” végét elhozó 2018-as amerikai-kínai fordulat azonban elkezdte aláásni ezt a hozzáállást, a 2022-es orosz invázió pedig egyszerűen fenntarthatatlanná tette. Olaf Scholz meghirdette a Zeitenwende-t, a korszakváltást és azóta a német külpolitika az EU közösségi érdekeinek lényegesen határozottabb védelmezője lett. Mára a németek tűnnek a magyar elnökség legszilárdabb ellenzőinek is.

Az ő szavuk pedig döntő lehet. Ha Berlinnek rendben van, hogy elhalasszák a magyar elnökséget, akkor hirtelen megvalósítható lehet ez az egyébként elsőre meredeknek tűnő ötlet.

Egy lehetséges megoldás: a marginalizálódás

Aki nem tartja be egy közösség (társasház, település, klub, Európai Unió) alapvető szabályait, az egy idő után marginalizálódik. Nem feltétlenül zárják ki, csak nem engedik az asztalhoz, amikor a közösség életét befolyásoló döntéseket hozzák.

A fideszes képviselők EPP-ből való kilépése (értsd: kinézése) ennek a folyamatnak az első látványos lépése volt anno, amit aztán számos másik követett. A soros elnökség elvétele azonban az eddigi leglátványosabb lépés lenne a marginalizálódás irányába.

Már több precedens is volt arra, hogy az EU elvegye a soros elnökséget a jogilag következő országtól. Ezek közül a 2016-os eset egészen hasonló volt: akkor a brexitet megszavazó angolokat fosztották meg a lehetőségtől, hogy az EU agendáját irányítsák fél éven át.

Orbán Viktor egyre több fronton harcol Brüsszel ellen, és egyre keményebb falakba ütközik. Ha egyszerre több fajsúlyos kérdésben is tárgyalnia kell, nehéz elképzelni, hogy mindegyiket megnyerje. Ez az újabb front tovább rontja Magyarország esélyeit arra, hogy hozzájusson a befagyasztott EU-s forrásokhoz. Lassan, de biztosan visszaüt az elmúlt tíz év orbáni stratégiája.

Hasonló tartalmakért kövess minket Facebookon!