Rájár a rúd a lengyel kormányra. A jogállamiság és demokrácia védelmében egyre kreatívabb eszközöket alkalmazó EU múlt héten nagy meglepetésre újabb kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen. Nem ez az első kötelezettségszegési ügye a lengyeleknek, a sokat vitatott igazságügyi reform miatt például már évek óta komoly büntetéseket fizetnek. Ráadásul az új eljárással a lengyel kormány még távolabb került annak a lehetőségétől, hogy a helyreállítási alap pénzeihez még a ősszel esedékes választások előtt hozzájuthasson. A mi szempontunkból még fontosabb, hogy az unió esetleges sikerének komoly következményei lehetnek az orbáni rendszer működésére nézve is.

Az EU a demokrácia őre

Az új eljárás legfőbb jelentőségét az adja, hogy ez az EU történetében az első olyan alkalom, amikor az Európai Bizottság közvetlenül a demokrácia elvének védelmében lép fel, egy tisztán belpolitikainak tekinthető ügyben. Korábban Brüsszel mindig valamilyen uniós jogszabály megsértésére válaszul indította kötelezettségszegési eljárásait a tagállamok ellen, ezúttal azonban nem erről van szó. Az eljárás megindításának indoklásában most „csak” az unió alapvető értékeinek, így a demokrácia elvének megsértése szerepel. Az orosztörvény vagy „Lex Tusk” néven elhíresült új jogszabály segítségével a lengyel kormánynak ugyanis lehetősége nyílna ellenzéki politikusok ellehetetlenítésére. Az új törvény lehetővé teszi a közeli választások eredményének közvetlen befolyásolását, ezáltal pedig a demokrácia alapjait veszélyezteti. Ha az ügyben az EU Bírósága a Bizottságnak ad igazat, akkor szélesre nyílna a lehetőség az EU előtt, hogy a jövőben a tagállamaiban a demokrácia őreként lépjen fel.

A gyors intézkedés fontossága

Az EU nem csak új jogi eszközzel élt, hanem saját magától is szokatlan gyorsasággal és határozottsággal lépett. A lengyel kormánynak csupán 21 napja van, hogy reagáljon az Európai Bizottság felvetéseire, ami a szokásos két hónapos határidőnél lényegesen rövidebb. Az unió kezdi felismerni a hosszú ideig elhúzódó eljárások veszélyét. A jogállamiságot veszélyeztető ügyekben ugyanis hiába hoznak a tagállamokra nézve elmarasztaló döntéseket évekkel később, ha a demokratikus rendszer addigra esetleg már visszafordíthatatlan károkat szenvedett.

Mi jöhet még?

Brüsszel hozzáállása érezhetően megváltozott az elmúlt években. Jól mutatja ezt, hogy az elmúlt időszakban olyan intézkedések is a mindennapjaink részét alkotják, amik néhány évvel ezelőtt teljesen elképzelhetetlenek lettek volna: legyen szó a jogállamisági eljárásokról vagy az EU pénzek korábban precedens nélküli visszatartásáról. Az EU egyre kevésbé tűri a potyautasokat és újabbnál újabb javaslatok merülnek fel a renitens tagállamok megregulázására. Reális lehetőségként merül fel Magyarországtól a soros elnökség elvétele. Körvonalazódik annak a lehetősége is, hogy hogyan lehetne az uniós alapszerződések módosítása nélkül kiütni a vétó lehetőségét az azzal gyakran visszaélő tagállamok kezéből. Könnyen elképzelhető, hogy a most látott lengyel eljárás esetleges sikere hatásos eszközt nyújthat majd a jövőben az EU-nak olyan magyarországi törvényekkel szemben is, amik a demokrácia működését veszélyeztetik. Abból pedig van bőven.

Hasonló tartalmakért kövess minket Facebookon!