Érvágás-e az EU-s intézkedés Orbán akku-álmának?
2023 szeptember 21., 14:04
Jó-e nekünk a kínai BYD-beruházás?
A CATL debreceni akkumulátor beruházása után újabb történelmi méretű külföldi működőtőke-beruházás érkezik Kínából: a BYD elektromosautó-gyára. A szegedi beruházás 5 milliárd euróra fog rúgni, amivel hatalmas tőkemennyiség áramlik majd be, több ezer új munkahely jön létre egy feltörekvő és várhatóan rendkívül fontossá váló iparágban. A növekvő kínai beruházások azonban sokakban keltenek aggodalmat. Mik lehetnek a BYD szegedi gigaberuházásának hasznai és kockázatai a magyar gazdaságra nézve?
Stratégiai több lábon állás
Ahogyan az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb ipari értéklánca a robbanómotoros autóké volt, úgy várhatóan az elektromos autóké veszi át a helyét. Európa számára rendkívül fontos az autóipar: az EU GDP-jének 7%-át ez az iparág teszi ki, a munkaerő 6%-a itt dolgozik, az export 10%-át ez adja, a kutatás-fejlesztési pénzek 30%-át erre költik, és az autóipari értékláncban több, mint 17ezer európai cég vesz részt. A vezető német autógyártók azonban küszködnek az elektromos autókra való átállással.
Magyar szempontból legfontosabb a BMW, a Mercedes és az Audi teljesítménye: az első két márkánál az eladott autóknak még mindig csak a 13-15%-a elektromos meghajtású, az Audinál pedig nemrégiben pont azért rúgták ki a vezérigazgatót, mert a cég a riválisokhoz képest is lemaradásban van az elektromos autók piacán és szoftverfejlesztésben. Ha ezek a magyar gazdaságba rendkívül beágyazott autógyárak a technológiai átállás miatt teret veszítenének, az Magyarországnak is nagyon rossz lenne. Éppen ezért a BYD szegedi gyára egyben biztosítás is arra az esetre, ha valamelyik német autógyártó elbukna az elektrifikációs versenyben és leépítésre vagy gyárbezárásra kényszerülne.
Ez a gondolatmenet azonban egy feltételezésre épül: a BYD akkor tud olyan fontossá és hasznossá válni a magyar gazdaság számára, mint az itt gyártó német vállalatok, ha a kínaiak helyi beszállítói hálózatot fognak kiépíteni. Erről azonban egyelőre nem lehet semmit tudni. Ha a BYD gyökeret ereszt, és megbízást ad a helyi beszállítóknak, akkor nem csak a közvetlen beszállítók, mint a helyi Continental vagy a Bosch, hanem a második körben dolgozó magyar beszállítók is profitálhatnak a beruházásból. Azaz valóban biztosításként működhet a BYD gyár. Ha azonban a BYD ugyanúgy kínai beszállítókkal fog dolgozni, mint a Debrecenbe települt CATL, akkor a hazai gazdaságnak ez nem lesz több, mint egy egyszeri ingatlanfejlesztés, amelyik még ráadásul az itt lévő és nekünk hasznosabb német gyártók helyzetét is aláássa.
Külföldi tőke
A beszállítói lánc összetétele még kérdéses, az azonban biztos, hogy a CATL és a BYD beruházások megvalósulásával Kína jelentős befektetővé válik Magyarországon. Az ország elsőszámú külföldi működőtőke-befektetője jelenleg Németország, 2022-ben 17,4 milliárd euró volt itthon a német működőtőke-állomány. Ekkor a kínai befektetők még csak 300 millió eurón álltak. A CATL és a BYD viszont akkora beruházók lesznek, hogy a magyarországi kínai tőkeállományt 13 milliárd euróra emelik. Ráadásul mindez egy olyan környezetben történne, ahol a német működőtőke-állomány évek óta stagnál. A trend egyértelmű: bár továbbra is az idetelepült német tőke mozgatja a magyar gazdaságot, a kínai néhány éven belül vetekedhet vele.
Európai iparpolitika
Kérdés, hogy erre mi lesz az EU reakciója. Brüsszel az ősszel bejelentette, hogy vizsgálatot indít a kínai elektromos autógyártók ellen, hogy kiderüljön, hogy túlzott állami támogatások miatt tudják-e ennyire alacsonyan tartani az áraikat. A vizsgálat eredményeképpen büntetővámot vethetnek ki nem csak az importált autókra, hanem a már az EU-n belül épített zöldmezős gyárakra is. Szó van azonban többről is. Az európai autógyártók és az őket képviselő kormányok intenzíven lobbiznak azért, hogy Brüsszel korlátozza a BYD esetleges európai túlnyerését. Felmerült a minimumár-szabályozás éppen úgy, mint a mennyiségi kvóták. Nem tudhatjuk, hogy végül melyik elképzelés győz, de az nagyon esélyesnek tűnik, hogy a kínai gyártót korlátozni fogják.
A BYD-beruházás egy újabb látványos példája a kormány gazdaságpolitikájának, amelyik néhány nagy külföldi (mostanában elsősorban keleti) vállalat idecsábítására fókuszál. Ez persze rövid távon megemeli a béreket. Egyrészt tovább szűkíti a munkaerőpiacot, másrészt ezek a cégek a hatékonyságuk miatt magasabb bért is tudnak fizetni. A folyamatos béremelkedés pedig a kormány legfőbb legitimációs forrása. Ezzel a bérszinttel azonban a hazai tulajdonú, versengő (nem az államból élő) vállalatok nemigen tudnak versenyezni, így összességében a külföldi működőtőke minden áron való kiszolgálása a saját tulajdonú hazai gazdaságot sorvasztja el. Így fokozza a szuverenitás gazdaságpolitikája Magyarország külföldi vállalatoktól való függését.
Hasonló tartalmakért kövesd a Mehr Licht Facebook oldalát!
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.