Mini Merkel: a német kancellár a kétpólusú világrend szorításában
2022 november 10., 16:17
Érvágás-e az EU-s intézkedés Orbán akku-álmának?
A Mehr Licht blogon cikkek és posztok sorozata szól arról, hogy hogyan sorvad el a neoliberális, szabad versenyt és globalizációt álmodó gazdasági világkép és lép helyébe a gazdaság védelmét és központi fejlesztési gondolatokat előtérbe helyező iparpolitika. Ennek a trendnek egy meghatározó híre jött ki a múlt héten, amikor Ursula von der Leyen bejelentette, hogy eljárást indít a kínai elektromos autógyártók ellen, hogy kivizsgálja, vajon túlzott állami támogatás miatt teszi-e lehetővé, hogy ilyen alacsony árakkal versenyezzenek.
Az EU dilemmája
Az EU egyik célja a klímasemlegesség, aminek nagyon fontos pillérei az elektromos autókra és a megújuló energiatermelésre való átállás. Ezért támogatja az Unió a fogyasztókat előbbiek megvásárlásában. Az elmúlt évben azonban mindkét területen masszívan alacsony árakkal tarolnak a kínai gyártók az európai piacokon.
A kínai elektromos autók kb. 30%-kal olcsóbbak, mint az Európában gyártott társaik, miközben az európai napelemgyártók arra panaszkodnak, hogy év eleje óta több, mint 25%-kal csökkentették európai árakat a kínai gyártók, ami miatt már csődhullám fenyegeti az iparágat.
Az elektromos autó-dömping vizsgálathoz hasonlót az EU egyszer már indított a kínai napelemgyártók ellen, 2012-ben. Annak a mostani vizsgálat potenciális kimeneteléhez hasonlóan büntetővám lett az eredménye. 2018-ban azonban ezt a zöld átállás felgyorsítása jegyében megszüntette az EU.
Az EU-nak ellentétes célok között kell egyensúlyoznia: egyszerre akarja védeni stagnáló gazdaságát és olcsóbb importtal előmozdítani a megújulókra való átállást. Ráadásul a gazdaság védelmén belül is ütköznek a rövid- és hosszútávú érdekek, amelyek kereszttüzében az óriási kínai exportkitettséggel rendelkező német autócégek állnak. Az elmúlt másfél év gazdasági és politikai eseményei alapján úgy tűnik, hogy az európai ipar hosszútávú védelme élvez elsőbbséget.
A kínai felesleg
Kína sok megújuló technológiában vált globális vezetővé az elmúlt években. Napelemekből és tengeri szélerőmű-lapátokból a világ gyártókapacitásának több mint 80%-ával rendelkezik, de Kína dominálja a szárazföldi szélerőművekhez szükséges generátorok, tornyok, lapátok gyártását is. És ami számunkra a legfontosabb: a világ elektromos autó akkumulátor kapacitásának több mint a 70%-át birtokolja.
Az államilag támogatott kapacitás expanzió eredményeképpen Kína a következő 5-8 évben a saját szükségletének sokszorosát lesz képest előállítani akkumulátorból. Sőt, a kínai gazdaság erőteljes lassulásával a kihasználatlan kapacitások csak nőni fognak. Így pedig Kínának nincs más választása, mint hogy további exportba menekül, és a fölös kapacitásait az állami pénzpumpa segítségével dömpingáron értékesíti.
Érvágás Magyarországnak?
Mivel az elektromos járművek túltámogatásának EU-s vizsgálata az ellátási láncokra is kiterjed majd, ezért elkerülhetetlenül vonatkozni fog a Magyarországra települő kínai akkugyárakra is. Ha a vizsgálat a várt eredményt hozza, akkor könnyen elképzelhető, hogy az itt gyártott akkumulátorokat ugyanaz a büntetővám sújtja majd, mint a Kínából behozottakat – így pedig nem éri majd meg új üzemeket idetelepíteni. Hogyan érintheti ezt Magyarországot?
A nagyszabású kínai gyárbejelentések illeszkednek a magyar gazdaság külföldi működőtőke-függőségébe, csak éppen igyekeznek ezt a külföldi tőkét nem EU-s irányból biztosítani. A NER két okból szomjazik a külföldi-működőtőke infúzióra:
1) Az EU-s pénzek elapadása miatt a magyar folyó fizetési mérlegnek a korábbiaknál nagyobb szüksége van devizára. Az akkugyárak exportra termelnének, így fontos deviza forrást jelentenének.
2) A kormány támogatottságának gazdasági alapja az, hogy a bérek 2012 óta folyamatosan emelkednek, még ha nem is olyan mértékben, mint a régió többi országában. Ennek fenntartása az EU-s pénzek nélkül csak külföldi beruházásokkal érhető el.
Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a kínai gyárépítések bejelentés-cunamija még nem materializálódott: a jelenleg valóban Magyarországon működő akkugyárak elsősorban dél-koreaiak. A magyarországi külföldi működőtőke állománynak kb. 8%-a jött Dél-Koreából, ennek kevesebb, mint fele Kínából. Az nem valószínű, hogy a dél-koreai beszállítókat is hasonló vizsgálatnak vetnék alá. Egyrészt, mert őket nem támogatja az állam olyan agresszíven, mint a kínaiakat. Másrészt végső soron az EU-nak is szüksége van ezekre az akkumulátorokra, ha a zöld átállást komolyan gondolja. Egyelőre tehát nem látszik, hogy az EU bejelentése valóban komolyan megrengetné az Orbán kormány akku-stratégiáját.
Hasonló posztokat találsz a Facebook oldalunkon is!
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.