Németország múlt héten bemutatott új Kína-stratégiája határozott állásfoglalás a Kínáról való fokozatos gazdasági leválás mellett. A német kormány ugyan több ponton enyhített a korábban kiszivárgott verzióhoz képest, de az anyag így is egyértelművé teszi, hogy Németországnak csökkentenie kell gazdasági függését Kínától. Ez Orbán Viktor számára is dilemmát jelenthet: Magyarország Kína-barátsága a jövőben egyre kevésbé lehet elfogadható az ország számára létfontosságú német ipar szemében.

Merkel: felülírva

Már az anyag helyzetértékelése is határozottan szakít a merkeli évek megközelítésével:

Kína agresszív külpolitikáját aggasztónak, gazdaságtámogatási programját Németország számára biztonsági és gazdasági fenyegetésnek nevezi.

A stratégia továbbá megjegyzi, hogy Kína szándékosan épít gazdasági függéseket, amelyeket aztán fegyverként használ a függésbe került országokkal szemben. Azt is kimondja, hogy csökkenteni kell a kitettségeket az export, az alapanyagok, félkész termékek és beruházások terén. Azon cégek, amelyek ezzel szembemennek, nem számíthatnak majd a német állam segítségére.

Összességében egyelőre örülhet a német ipar, mert az anyag kevés konkrétumot fogalmaz meg a cégekkel szemben támasztott követelményekről. Így végső soron az lesz a kérdés, hogy a német kormány hogyan reagál majd kényes helyzetekben. Például mi történne, ha a Kínában beruházó német autóipar vagy vegyipar szereplői valamilyen okból bajba kerülnének? És ha Kína megtámadná Tajvant?

Orbán a forgalommal szemben

A kínai kitettséggel rendelkező német vállalatok mellett Orbán Viktor számára is rossz hír az új német stratégia. Miközben Németország épp a kínai gazdasági kitettség csökkentését tűzte ki célul, Magyarországon lassan nem telik el hét új kínai beruházás nélkül.

Amennyiben a német cégek számára problémássá válik a kínai kitettség, az előbb-utóbb kérdéseket vet fel a magyarországi német gyártókapacitásokkal kapcsolatban is: ha Kína befolyásolhatja a magyar politikát, az a német ipar számára hasonló kockázatot jelent, mint egy einstandolható gyár Kínában (a témáról korábban itt írtunk). Orbán a kivárásra sem feltétlenül játszhat: a közelmúltban kiszivárgott CDU-CSU Kína-stratégia (erről korábban itt írtunk) alapján úgy látszik, a meghatározó német pártok körében konszenzus van a Kínával való kritikátlan együttműködés felszámolására.

Az új német Kína-stratégia látványos szakítás Angela Merkel politikájával, és ugyan a német ipar számára a vártnál kevesebb kötelezettséget ír elő, az irány egyértelmű: csökkenteni kell a kínai kitettségeket. A német irányváltással pedig a magyarországi kínai beruházások propagálása is egyre kockázatosabb döntésnek tűnik Orbán részéről.

Kövess minket Facebookon is!