Kapzsi üzletemberek okozták legalább 200 ezer amerikai halálát
2019 május 04., 13:07
Ki töri meg a nagyvállalatok uralmát?
Hol van már a tavalyi hó? Anno meglehetősen sokan hitték azt, hogy a szabályozás csak a profitot csökkenti és a növekedés útjában áll, az állam pedig akkor jó, ha kicsi. Ezt ma már csak a reménytelenül makacsok gondolják. Az elmúlt 15 évben ugyanis több drámai jelenség is megmutatta, hogy mi a következménye annak, ha az állam kivonul, és csak a piacra bízza az irányítást. A 2008-as nagy pénzügyi válságban az egész világ megérezte a pénzügyi szektorban elengedett gyeplő következményeit. Az amerikai ópiát válság pedig arra példa, hogy mi történik, ha a piaci érdek korlátlan teret kap az egészségügyben. De arról sem kell sokakat meggyőzni, hogy a közösségi médiának mennyi káros hatása van a társadalomra.
Ezek a jelenségek nem véletlenül Amerikából indultak ki: Európában mindig is erősebb szabályozói funkciót töltött be az állam. Amerikában a neoliberalizmus logikája annyira beette magát a közgondolkodásba, hogy az állam szabályozó erejét és a vonatkozó bürokratikus képességeket minimálisra építették le. Európa a 2010-es évekre a világ meghatározó ereje lett szabályalkotásban, ami miatt sok vállalat emiatt európai sztenderdeknek kényszerült és igyekezett megfelelni. Míg például az USA nem volt képes a legnagyobb internetes platform cégeit szabályozás alá vonni (Facebook, Google, Amazon), addig az EU nagyot lépett ebben előre a Digital Markets Act tető alá hozásával. Friss hír, hogy Elon Musk Twitterjét Brüsszel arra kényszeríti, hogy több embert alkalmazzon a platformon keringő tartalom moderálására.
Átveszik a gyeplőt
Azonban Amerika elkezdett tanulni a hibákból. Joe Biden deklarálta, hogy a szabályozói felügyelet megújítására van szükség. Lina Khan és Rebecca Slaughter személyében friss, fiatal és a nagyvállalati túlerővel szemben rendkívül kritikus szakemberek kerültek kiemelten fontos szabályozói pozíciókba. Ez a generációváltás segít a 2000-es években csúcsra pörgetett neoliberális dogma gyorsabb elengedésében. Ráadásul a Biden adminisztráció által létrehozott óriási iparpolitikai támogatási források (Chip Act, Inflation Reduction Act) nagy hatalmat adnak az azokat elosztó amerikai hatóságok kezébe.
Ezzel egyidőben az EU-ban ellentétes folyamatok indultak be. Ursula von der Leyen az európai szabályozás bürokratikus terheinek csökkenését tűzte ki célul. Nem több szabályt akar, hanem hatékonyabbakat, azaz olcsóbbakat. Olcsóbb pedig attól lesz, ha kevesebbet kérnek számon. Az európai szabályozásban az új irány az, hogy kevésbé fájjon. Eközben a célok ambíciózusak, a lobbicsoportok pedig erősek, amire remek példa az, ahogyan a német és olasz autógyártók megfúrták azt a szabályozói tervet, hogy 2035 után ne lehessen eladni több robbanómotoros autót az EU-ban. Sokkal több konfliktussal jár az, ha az Unió az európai gazdaság húzóerejét jelentő ipari nagyvállalatokat kívánja szabályozni, mintha az amerikai cégek által dominált szoftveripart. Főleg most, hogy a legnagyobb iparcégek kezébe óriási ütőkártyát adnak az amerikai beruházásösztönző támogatások. Például a minap jelentette be a Volkswagen, hogy felfüggeszti európai akkumulátorgyár beruházását, mert 10 milliárd euró támogatáshoz jut, ha azt inkább az USA-ba telepíti.
Persze nem arról van szó, hogy az USA ripsz-ropsz megregulázza a nagyvállalatait, és hirtelen ő diktálná majd a szabályokat az európai vállalatok számára is. De kétségtelen, hogy a szabályozói lendület átkerült az amerikai oldalra mind intellektuálisan, mind pénzügyi kapacitás tekintetében.
Még több hasonló tartalomért iratkozz fel a Facebook oldalunkra:
link
Forrás
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.