Újra egy ágyban az ellenséggel
2023 február 17., 13:10
Egy év a háború szorításában
2023 februárja. Európa energiaellátása lényegében orosz gáz nélkül működik. Németország tankokat szállít Ukrajnába. Ukrajna, Moldova és Bosznia-Hercegovina európai uniós tagjelölti státuszt kaptak. Ez a rövid felsorolás csak néhány azok közül a történelmi változások közül, amelyek egy évvel ezelőtt elképzelhetetlenek lettek volna. A tragikus évforduló közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy milyen drámai változásokat hozott magával az elmúlt egy év a kialakuló új világrend tükrében.
Függőségek hálójában?
2022 nyarán egész Európa aggódva várta a következő fűtési szezont. Az orosz gázfüggőség kényszerű csökkentése elszabaduló energiaárakkal, energiakorlátozások rémével fenyegetett. Az európai gazdaság minden várakozással ellentétben óriási alkalmazkodóképességről tett tanúbizonyságot. A csökkenő orosz importot rövid idő alatt sikerült amerikai LNG, norvég és algériai szállítmányokkal helyettesíteni.
A gazdasági függőség elvont fogalma hirtelen kézzefogható tartalmat kapott és így valóban kezelendő üggyé vált. Emiatt a kínai gazdasági kapcsolatok átértékelése is megindult. Noha a kitettséget még nem sikerült csökkenteni, de mégis óriási változás ez a „Wandel durch Handel” - elméletben hívő német politikai és gazdasági elitnek. Mindeközben Amerika óriáslépéseket tesz azért, hogy alkalmazkodjon a kétpólúsúvá váló gazdasági világrendhez. Tudatosan igyekeznek megszabadulni a kínai függőségektől a stratégiai fontosságú ágazatokban, a kulcsfontosságú chipgyártásban például saját kapacitásokat építenek ki.
Német leopárdok az ukrán fronton
A háború kitörése után a NATO teljes mellszélességgel Ukrajna mellé állt. Világossá vált, hogy nem elég Ukrajna katonai támogatása, a NATO országok hadseregeinek is sokkal felkészültebbé kell válniuk. Évtizedek óta először a NATO tagországok komolyan veszik azt a célt, hogy hadászati kiadásaik elérjék a GDP 2%-át. A korábban semlegességre törekvő Svédország és Finnország is jelezte csatlakozási szándékát a NATO-ba.
A legmeredekebb változást mégis Németország produkálta. Európa legpacifistább országa, amely egy éve még attól is ódzkodott, hogy sisakokat (!) küldjön Ukrajnába, pár hete úgy döntött, hogy engedélyezi a Leopard tankok exportját. A német kormány soha nem látott mértékű, 100 milliárd eurós katonai fejlesztési programot indított. Megszületett a felismerés, hogy a nyugati világrend katonai védelmét ugyan továbbra is az USA látja el, de az európai országoknak is sokkal aktívabb védelmi politikára van szükségük. Mindezt úgy, hogy közben az európai közvélemény is egyre inkább elfogadja, hogy Európának szüksége van Amerika támogatására.
Európa magára talál
A háború kitörése a lassú, körülményes döntéshozatalhoz szokott Európai Uniót is felrázta álmából. A tagországok egy sor kérdésben tőlük szokatlan gyorsasággal döntöttek a közös fellépés mellett. Rövid idő alatt sikerült megállapodni az oroszokat sújtó szankciókról, Ukrajna azonnali pénzügyi támogatásáról vagy az Ukrajnából érkező menekültek korlátozás nélküli befogadásáról.
Brüsszel számára világossá vált az is, hogy a bővítési folymatot fel kell pörgetni, egyértelművé kell tenni, hogy az európai országok közül ki melyik világrendhez tartozik. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mekkora változást szimbolizál Ukrajna, Moldova vagy Bosznia-Hercegovina tagjelöltté válása. A háború kitörése nélkül az európai uniós tagság ezen országok számára ma jó eséllyel csak egy távoli jövőbe vesző álom lenne. De nem csak ész nélküli bővítésről van itt szó. Nagyon úgy fest, hogy az EU végre eltökélte, hogy többé nem enged szabad utat a potyautasoknak saját tagállamai között sem. Komoly esély van rá, hogy a jogállamisági követelményeket be nem tartó tagállamok, Lengyelország és Magyarország, elesnek a nekik járó támogatások jelentős részétől.
Az elmúlt egy évben nagyobb fordulaton ment át a világ és különösen Európa, mint korábban egy évtized alatt. A gyors változás gyors alkalmazkodást igényel minden államtól. Azok, akik görcsösen ragaszkodnak a korábbi berendezkedéshez szokott stratégiájukhoz, óhatatlanul jelentős hátrányba kerülhetnek.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.