Azt találták ki, hogy Orbán ad egy laza-pörgős interjút a DPK győri roadshowján. De a világot megváltani nem lehet rövid válaszokkal, a közönség pedig a TV2-s műsorvezetőre lett ideges.
De nem találják őket.
Kérdések, kétségek nincsenek, csak állítások, amelyet a KGB utódszervezete tett.
„Meddig fognak még politikusaink térdelni a zsidók előtt?” - kérdezte Žemaitaitis, akiről a magyar külügyminiszter azt mondja, sok mindenben hasonlóképpen gondolkodik.
A miniszter szerint a „magyar katonák a NATO legveszélyesebb missziójában vesznek részt”. De hát orosz barátaink miért lennének veszélyesek?
Sajtóhírek szerint konkrétan Oroszországot nevezték meg felelősnek a belga szervek a drónincidensek miatt.
Elképzelései szerint Csehország a katonai támogatásról a humanitárius segítségre helyezné át a hangsúlyt.
Európa hajlik rá, hogy szorosabbra fűzze a kapcsolatait Törökországgal, de Erdoğan nem könnyű tárgyalópartner.
A védelmi miniszter szerint képzett pilóták irányíthatták a beazonosítatlan drónokat.
Nagyjából ezer fős amerikai kontingens marad az országban. A kivonás a haderő korábban bejelentett globális átszervezésének része.
Giorgia Meloni már három éve kormányon van. Bár ez nekünk 15 év Orbán-kormány után meglepőnek tűnhet, Olaszországban ez már dobogós teljesítmény. De hogy lett a neofasiszta pártban karriert indító Giorgia Meloniból megbízható európai szövetséges? És hol látszik Orbán barátságának hatása?
Az orosz külügyminiszter Szijjártó Péternek azt is mondta, hogy megfelelő előkészítés után készen állnak a budapesti békecsúcsra.
Litvánia azt is közölte, hogy két orosz katonai repülőgép is megsértette az ország légterét.
Kassán fogadta az ukrán miniszterelnököt.
Az elmúlt hetekben sorra kerültek a címlapokra a drónészlelések miatti reptérlezárások. Könnyű drónt kiáltani, de nehéz az észlelést bizonyítani, kollektív társadalmi pánikról mégis túlzás lenne beszélni. Túlreagálják az európai társadalmak a drónveszélyt?