Szegény európai ipart még az ág is húzza, de főleg Amerika
2022 december 01., 12:15
Újra egy ágyban az ellenséggel
Bár a hivatalos magyar külpolitikát és propagandát követve nem ez látszik, de Putyin ukrajnai aggressziója nem csak Oroszországot írta ki Európából, hanem nagyon úgy tűnik, hogy újra megszerettette Amerikát az európai emberekkel. Friss kutatások azt mutatják, hogy Amerika és Európa kezdi újra felfedezni a közös értékeit annak ellenére, hogy az európaiak ellenszenve az amerikaiakkal szemben mélyen gyökerezik.
Az európai anti-amerikanizmus ősibb, mint gondolnánk. Egy komoly visszhangot kiváltott 2002-es francia könyv egészen a 19. század elejéig vezeti vissza a franciák ilyetén idegenkedését. A könyv szerzője, Philippe Roger szerint már az 1890-es években is a franciák Amerika-ellenessége volt az a társadalmi kapocs, amiben az amúgy radikálisan ellentétes értékeket valló politikai táborok konszenzusra jutottak.
Az európai identitás részévé vált az, hogy az amerikaiakhoz képest definiáljuk a saját karakterünket. A kulturális megkülönböztetés részben abból fakad, hogy az európaiak számára Amerika szimbolizálja a kapitalista modernizáció árnyoldalát: a túlfogyasztással kompenzáló szétesett társadalmat, a nagyvállalati dominanciát, a szociális védőháló nélküli létet, az extrém anyagi és világnézeti polarizációt. Európai szemmel rendkívül megosztó az amerikai szabad fegyvertartás, a bíróságok esküdtszék-rendszere, a halálbüntetés intézménye, vagy az abortusz kérdés körül korbácsolt közhangulat.
A globalizáció idején aztán az iraki háború, majd az ellentétes kereskedelmi érdekek táplálták tovább ezt az érzést. Nagy kereskedelmi előnyöket Európa sokkal inkább a Kínával és Oroszországgal ápolt kereskedelmi kapcsolatokon keresztül szerzett, miközben az európai szabályozók próbálták letörni a nagy amerikai tech cégek dominanciáját.
A pénz állt közénk
Két dolog azonban már nagyon régóta összeköti az Atlanti-óceán két partját. Egyrészt az USA látja el Európa védelmét, amit a NATO intézményesít. Másrészt közösek mindazok az alapértékek, amelyeken a politikai berendezkedéseink alapulnak: az alapvető szabadságjogok biztosítsa (személyes szabadság, vélemény- és sajtószabadság, tulajdonjog stb.), a politikai pluralizmus és a fékek és ellensúlyok rendszere.
A neoliberalizmus által dominált világrendben azonban mindkét kötőerő háttérbe szorult. A NATO veszített a jelentőségéből, mert az üzleti érdekek látszólag felülírtak mindent. A németek a kínaiakkal és az oroszokkal ápolt szoros kereskedelmi kapcsolatokkal váltották ki a biztonságpolitikát (erről szólt a „Wandel durch Handel” politikája), Donald Trump pedig még elnökként azt találta mondani, hogy a NATO idejétmúlt. A közös biztonsági érdekek mellett a demokratikus alapértékekbe vetett hitet is megrengette a túlburjánzó piac. A globalizáció gazdasági és kulturális hegemóniájának ellenzői előszeretettel váltak Amerikában Trump, Franciaországban a Le Pen-féle Nemzeti Front, Németországban az AfD, Nagy-Britanniában a Brexit támogatóivá.
Felmelegítjük a káposztát
Az Ukrajnában folyó háború fordulatot hozott, és újra egymás felé sodorta Európát és Amerikát. Az EU friss felmérései szerint jelentősen megnőtt azon európai állampolgárok száma, akik jobban bevonnák az USA-t Európa védelmébe. A megkérdezettek 72 %-a szeretné ezt, míg pusztán 19 %-a ellenzi. A NATO szerepét 78 % gondolja fontosnak, ami 11 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbi felmérés eredményénél. Ezzel párhuzamosan a demokratikus alapértékek is egyre fontosabbá válnak: a London School of Economics publikációja szerint az európaiak számára erősödött a demokrácia és a szabadság fontossága, és kevésbé vágynak erős vezetőre.
Természetesen nem biztos, hogy ez a trend folytatódni fog. A világrend változásának egyes elemei, például a globalizáció fellazulása pont, hogy gazdasági nacionalizmus felé löki a szereplőket. Ez Amerika és Európa számára olyan területeken is versenyt eredményezhet, ahol eddig nem álltak egymással szemben. Az amerikai beruházásösztönző törvény, az Inflation Reduction Act példát is szolgáltat erre. Amerika az ipari kapacitásai évtizedes leépítése után most megpróbál gyárákat elhódítani Európától.
Van azonban fix pont is a változások közepette. Miközben fordul az európai széljárás, Magyarország továbbra is fullba tolja az anti-amerikanizmust: Szijjártó Péter szerint nem fogadunk amerikai helytartókat, és Magyarország számára teljesen érdektelen, hogy mit gondol az amerikai államot képviselő nagykövet.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.