Mindent egy lapra tenni

A magyar szuverenitásért sokat aggódó miniszterelnök magabiztosan és rendszeresen avatkozik be más országok belpolitikájába. A szerbiai, szlovákiai vagy szlovén választásokon történő kavarásokhoz képest azonban szintlépésnek tűnik Orbán múlt heti Trumpnál tett látogatása és az ex-elnök melletti korteskedés.

Már a választásokat elbukó egykori lengyel kormánypártnak nyújtott aktív támogatás is figyelmeztető jel lehetett volna, hogy nem okos dolog más országokban belpolitikai szereplővé válni. A múlt heti állítólagos kiabálással végződő visegrádi találkozó után Donald Tusk és Orbán Viktor között már nem is lehetne feszültebb a viszony. Nyilván nem szolgálja Magyarország érdekét a régió legerősebb országával való összeakaszkodás, de még ennél is rosszabb ötletnek tűnik, hogy egy kis ország a világ vezető hatalmának politikai viszonyaiba próbáljon beavatkozni. Orbán Viktornak természetesen igaza van abban, hogy a NER-nek jól jönne, ha Donald Trumpot ismét elnökké választanák. Az pedig különösen jól, ha még azelőtt sikerülne közel kerülni hozzá, hogy megválasztották volna. Van azonban egy másik oldala is ennek a stratégiának. Érdemes végiggondolni, milyen következményekkel járhat Magyarországra nézve, ha Trump mégis veszítene az idei elnökválasztáson.

Mindig van lejjebb

A Trump melletti nyílt kiállásból és Biden folyamatos ekézéséből úgy tűnik, hogy Orbán Viktor azzal számol, valójában nincs mit veszítenie, hiszen a mostaninál sokkal rosszabb már nem lehet az USA-val való viszony. Könnyen lehet azonban, hogy ebben téved a miniszterelnök. Az ukrajnai és a gázai háborúk kellős közepén persze Magyarország nem tűnik igazán fontosnak Amerika számára. De sajnos könnyen lavírozhatjuk magunkat olyan helyzetbe, hogy mi legyünk az az ország, akinek a példáján kell bemutatni azt, hogy milyen következményekkel járhat a nyugati szövetségi rendszerből való folytonos kikacsintás. A kétpólusú világrend megszilárdulásával pedig egyre fontosabb kérdéssé válik, hogy mennyire bünteti meg a Nyugat a saját rendszerén belüli szabályszegőket vagy az esetleges árulókat. Egyértelműen ilyen, a világnak szánt üzenet volt például már az is, amikor Biden nem hívta meg a tavalyi demokráciacsúcsra Magyarországot és ezzel a legvállalhatatlanabb diktatúrákkal sorolt minket egy kategóriába. Természetesen szó sincs arról, hogy Magyarországon rosszabb lenne a demokrácia helyzete, mint a meghívót kapott Pakisztánban. Pusztán arról, hogy Budapest kihagyása egy üzenet volt mindenkinek, aki eljátszik a gondolattal, hogy hátat fordítson a Nyugatnak.

Nem kell túl élénk fantázia ahhoz, hogy lássuk, mennyi eszköze lehet Amerikának arra, hogy kellemetlen helyzetbe hozza Magyarországot és annak vezetését. Ilyen eszköz lehet a beutazási korlátozások szigorítása, szankciók bevezetése magyar politikusokkal szemben, a külső finanszírozás nehezítése vagy a katonai kooperációból való fokozatos kiszorítás is.

Beutazási korlátozások, szankciók

Időről-időre felröppennek hírek, hogy Amerika teljesen eltörli Magyarország vízummentességét. A tavaly már bevezetett részleges korlátozás után a vízumkötelezettség bevezetése teljesen más ligába helyezné Magyarországot.

Állítólag terítéken van a Magnyickij-törvény magyar politikusokkal, üzletemberekkel szembeni alkalmazása is. Könnyű elképzelni ki mindenki esetében állna meg a különösen nagy értékű korrupció megalapozott gyanúja – ők elméletileg valamennyien célpontok lehetnek. Ez azon kevés eszközök egyike, ahol az ország nem látja kárát a magyar-amerikai viszony romlásának, miközben a NER tagjai sokkal rosszabb helyzetbe kerülnek. Minden orosz- és Kína-barát nyilatkozatuk ellenére valószínűleg fájdalmasan élnék meg, ha az utazási és pénzköltési lehetőségeik hirtelen a Kína-központú tömbre korlátozódnának.

Pénzügyi korlátozások

A magas költségvetési hiánnyal és egyre növekvő kamatteherrel küzdő magyar gazdaság folyamatosan külső finanszírozásra szorul. Mivel a világ bankrendszere a dollárra épül, Amerikának számos olyan technikai eszköze van, amellyel nagyon megnehezítheti Magyarország külső finanszírozását.

Kiszorulás a katonai kooperációból

A kétpólusúvá váló világrendben hátrányosan érintheti a magyar gazdaságot, ha Amerika úgy dönt, hogy a nálunk készült fegyverek vagy egyéb érzékeny termékek nem számítanak automatikusan baráti területről érkezőnek. Magyarország lényegesen kevésbé vonzó célponttá válhat azoknak a nyugati tömbön kívülről érkező befektetéseknek is, amelyek folyamatos érkezését olyan fontosnak tartja az orbáni gazdaságpolitika.

Óriási ütést jelentene Magyarországnak, ha NATO-tagságunk elveszítené hitelességét. Nem kell, hogy formálisan kizárjanak minket ahhoz, hogy a velünk ellenséges hatalmak úgy érezzék, nálunk mindent büntetlenül meg lehet tenni. Megfigyelés, lopás, szabotázs – ezek mind terítéken lehetnek, ha Magyarországgal ellenséges állami- vagy nem-állami aktorok úgy érzik, hogy az amerikaiak nem segítenék Magyarországot az ezeket feltáró nyomozásokban.

Orbán Viktor már megint hazárdírozik. Jól látja, hogy a nyugati szövetségi rendszer kohéziójának erősödése a NER fennmaradását veszélyezteti. Ezért aztán mindent megtesz, hogy ezt a folyamatot lassítsa, esetleg megállítsa. Donald Trump támogatása ezen stratégia lehető legjobb megvalósítási eszköze, hisz úgy tesz a nyugati kohézió ellen, hogy közben egy amerikai elnökjelölt mögé sorakozik fel. Úgy, hogy közben a saját globális jelentőségét is emeli. Ahogy azonban nagyot nyerhet, úgy nagyot is bukhat ezzel a stratégiával. Nem mi, magyarok vagyunk az egyetlenek ugyanis, akik mostanra pontosan látjuk, mire és kiknek is játszik.

Hasonló tartalmakért kövess minket Facebookon is!