Magyar Péter vasárnap esti Partizán-interjújában azt a reményét fejezte ki, hogy talán van még néhány hazai tulajdonban levő, a NER-től függetlenül működő vállalat. Állítása szerint ezek a cégek képezhetik egy jövőbeli politikai változás kulcsát. Magyar Péter állításával nehéz vitatkozni, a NER nélkül is életképes, helyi tulajdonú vállalati szektor nélkül valóban lehetetlennek tűnik bármilyen tartós fordulat. Nézzük hát meg, hogy mit is tudunk azokról a hazai nagyvállalatokról, amelyek nem a NER függelékeként működnek!

A hazai nagyvállalati szektor

2022-ben Magyarországon mindössze alig 1000 darab legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalat működött. Ezek a cégek adják a vállalati szektor teljes foglalkoztatottságának közel egyharmadát, a hozzáadott érték közel felét, a magyar gazdaság teljes exportkapacitásának több, mint 70%-át és a beruházások több mint felét. Joggal tekinthetjük a magyar gazdaság motorjának ezt az alig 1000 társaságot.

A nagy német autógyártók és az egyre inkább kínai akkumulátor- és autógyártó cégek telephelyeként működő Magyarországon nem meglepő, hogy az 1000 nagyvállalat túlnyomó többsége külföldi tulajdonú cég. Elemzésünk szerint a 996 nagyvállalat közül csupán 297 hazai tulajdonossal rendelkező társaság van. A nagyvállalatok többségét kitevő külföldi tulajdonú cégek elkülönült szigetet alkotnak a magyar gazdaságon belül. A magyar cégekhez képest még magasabb bérek mellett is lényegesen hatékonyabbak, rengeteget exportálnak, de néhány beszállítói kapcsolaton kívül nem alkotják szerves részét a hazai vállalati szférának, jórészt attól teljesen elkülönülten működnek. Mivel a céges döntéshozatal sem itthon, hanem valamelyik külföldi központban történik, így tevékenységük a bérfizetésen és a devizatartalék időleges növelésén kívül nincs érdemleges hatással a magyarországi viszonyokra.

Vizsgálatunkban a hazai tulajdonú vállalatokon belül két csoportot különböztettünk meg: a NER szerves részét képző járadékvadász cégeket és a NER-től függetlenül működő vállalkozásokat. Járadékvadásznak tekintünk minden olyan céget, amely üzleti modelljében alapvető fontosságú a hatalmon lévők által adott juttatás. A juttatások különböző formákat ölthetnek:

• szabályozás: a kedvező szabályozás helyzetbe hoz bizonyos cégeket másokhoz képest (pl. koncessziókkal),
• megrendelések: állami megrendelések biztosítják a stabil árbevételt,
• támogatások: állami vagy EU-s támogatások segítik a cég beruházásait vagy akár napi szintű működését is.

Természetesen nem lehet pontos cezúrát vonni a járadékvadász üzleti modellre épülő és az önállóan működő cégek közé. A két modell közti határ egyre inkább elmosódik. Sokan vannak, akik egy-egy állami tenderen győznek vagy támogatásokat kapnak, de utána többé-kevésbé önálló üzletet visznek. Elemzésünkben csak azokat a cégeket tekintettük járadékvadászoknak, amelyek üzleti modellje egyértelműen a NER-től kapott juttatásokra épül. Azokat a cégeket, amelyek csak egy-egy alkalommal részesültek kedvezményekben, függetlennek tekintettük.

A NER-től független cégek kicsik és kevésbé hatékonyak

A vizsgált 300 hazai tulajdonú nagyvállalat egyharmada tekinthető egyértelműen járadékvadásznak és még mindig közel 200 olyan cég van, amelyik a NER-től többé-kevésbé függetlenül működik. Az önálló hazai vállalatok azonban jóval kisebbek a járadékvadászoknál. 2022-ben 30%-kal kevesebb alkalmazottjuk volt, átlagos árbevételük pedig kevesebb, mint egyharmada volt a NER-ből élő cégekének. Az igazán drámai különbséget viszont a két vállalattípus termelékenységében és nyereségességében látjuk. A járadékvadász cégek ugyanis több mint kétszer olyan hatékonyak, mint az önálló cégek. Ez azt jelenti, hogy a NER kitartottjai több mint kétszer annyi bevételt generálnak alkamazottanként. Az egy alkalmazottra jutó nyereség esetén is hasonló a kép: a járadékvadászok több mint dupla annyi profitra tesznek szert az önálló társaságokhoz képest.

A függetlenül működő vállalati szektor körül évről-évre fogy a levegő. A külföldi cégek és a NER juttatásai által prosperáló cégek jóval magasabban tartják a béreket, mint amit hosszú távon a jóval kevésbé nyereséges önálló hazai vállalati szektor ki tudna gazdálkodni. Csak azok a hazai cégek számíthatnak tartósan is önállóságuk megőrzésére, amelyek képesek exportálni, így a magyar piacon kívülről is számíthatnak bevételekre. A NER csak retorikáját tekintve a magyar vállalkozások barátja. A valóságban a NER a NER barátja, azaz csak a legszűkebb vezetői kör által tulajdonolt hazai cégeknek jó a jelenlegi berendezkedés. A többiek nem egyszerűen magukra vannak utalva, hanem folyamatos ellenszélben léteznek.Hasonló tartalmakért kövesd a Mehr Licht Facebook oldalát!