Egyre nagyobb bajban van a német kormánykoalíció. A gazdasági és társadalami feszültségek sorával küzdő kormány számára derült égből jött villámcsapás volt a német alkotmánybíróság múlt heti ítélete, amely a költségvetés összeomlásával fenyeget. A német kormány olyan súlyos válsággal kénytelen szembenézni, amely akár a koalíció összeroppanását is eredményhezeti.

Krízisek sora

A közvéleménykutatások alapján mélyrepülésben levő kormánypártokra igencsak rájárt a rúd az elmúlt hónapokban. A gyenge gazdasági teljesítmény, az elhibázott környezetvédelmi intézkedések és az eddigi menekültpolitikából való fokozatos kiábrándulás mind hozzájárult a Scholz vezette koalíció népszerűségvesztéséhez. Az október 7-e óta fellángoló antiszemitizmus nyomán is egyre nő azoknak a száma, akik a bevándorlást látják az ország egyes számú problémájának. Nem meglepő, hogy a tartományi választásokon és a közvéleménykutatásokban is egyre jobban szerepel a szélsőjobboldali és bevándorlásellenes AfD, amely mára Németország második legerősebb pártjává vált.

Harapófogóban a költségvetés

A fentieken túl múlt héten új és váratlan nehézséget kapott a nyakába a kormány. Németországban 2009 óta alkotmányban rögzített az adósságfék-szabály, amely szigorú korlátokat szab az új adósság felvételének. A szabályozás csak különleges helyzetekben, katasztrófák és vészhelyzetek esetén teszi lehetővé az eladósodottság érdemi növelését. A merev fiskális szabályokkal viszonylag könnyű volt együtt élnie a német gazdaságnak a 2010-es években, amikor a globalizáció minden előnyét élvezhették. Az olcsó orosz gáz, a bővülő közép-európai gyártóbázis, a korlátlannak tűnő kínai felvevőpiac és az alacsony kamatok kora biztosította a folyamatos növekedést, ami a költségvetésnek is biztos támaszt nyújtott.

2020-ban azonban fordult a kocka. A világjárvány óta a német költségvetésnek fontos elemét képezték a speciális alapok, amelyek a krízishelyzeteket, így pandémia vagy az ukrajnai háború következményeit voltak hivatottak kezelni. A Scholz vezette kormány abban a tudatban tervezte meg az idei és a jövő évi költségvetést, hogy a krízishelyzetek lejárta után a korábbi speciális alapokban elkülönített, de fel nem használt pénzek más célokra átcsoportosíthatóak. Az alkotmánybíróság döntése alapján azonban sem az idei, sem a jövő évi költségvetés nem felel meg az adósságfék-szabálynak és számos kiadási programot azonnali leállás fenyeget. Az idei költségvetésből biztosan hiányzik 60 milliárd euró, amit környezetvédelmi beruházásokra terveztek fordítani. Az alkotmánybíróság ítéletét szigorúan értelmezve azonban sejthető, hogy más speciális alapok is hasonló sorsra juthatnak, így a vállalatok energiatámogatását biztosító 200 milliárd eurós energiaár-fék program is. Sőt, arra is van esély, hogy veszélybe kerülhetnek az Ukrajnának folyósított segélyek és az ipartámogatási programok is.

Gazdasági és politikai válság

Ha nem sikerül gyors megoldást találni a problémára, akkor szinte borítékolható, hogy a német gazdaság recesszióba süllyed a következő hónapokban és jó esély van arra, hogy hosszú időre valóban Európa beteg emberévé váljon. A krízisek sorával küzdő német gazdaságnak óriási szüksége lenne az energiaárakat mérséklő és beruházástámogató programokra. Az orosz gázról való leválás és a Kínával, az ország legfőbb kereskedelmi partnerével való viszony átalakítása fájdalmas folyamat, amelynek terheit enyhíthetné az állam. Ha Németország nem talál megoldást a költségvetés helyzetének rendezésére, akkor Európa legnagyobb gazdasága tartósan lemarad Amerika és Kína mögött az iparpolitikai versenyben is.

Németország azonban nem csak gazdasági, hanem politikai csapdahelyzettel is szembesül. Ugyan egyre többen hangsúlyozzák az adósságfék-szabály megváltoztatásának szükségességét, erre egyelőre kevés esély van. Noha a koalíciót vezető SPD és a zöldek is támogatnák az alkotmány módosítását, a fiskálisan konzervatív liberálisok valószínűleg nem. Ráadásul a kétharmados többséget igénylő alkotmánymódosítás nem lenne lehetséges az ellenzéki kereszténydemokraták nélkül, akik valószínűleg inkább kivárnák a Scholz-kormány bukását, semminthogy segítő kezet nyújtsanak. Ugyanakkor kormányra kerülve a CDU is éppen ugyanezzel a dilemmával szembesülne.

A rövid távú megoldások egyike lehet, hogy a német kormány tartós vészhelyzetet hirdet ki és ennek segítségével próbálja megkerülni az alkotmányos szabályt. A magyarországihoz hasonló permanens vészhelyzetre való hivatkozás Európa legstabilabb demokráciájától azonban különösen visszás lenne.

A következő hetek nagyon sűrűek lesznek Berlinben és még az is megtörténhet, hogy megbukik a kormánykoalíció. Ez önmagában nyilván nem lenne a világ vége, az azonban óriási problémát jelentene egész Európa számára is, ha nem sikerülne záros határidőn belül kiutat találni az adósságszabály jelentette béklyóból.

Hasonló tartalmakért kövess minket Facebookon is!