Németország valóban Európa „beteg embere” lenne?

Az utóbbi hetekben sokasodnak azok a szalagcímek, amelyek a német gazdaság tartós leszakadását vizionálják. Nem csak Nagy Márton nevezi Németországot Európa „beteg emberének”, de a vezető nyugati gazdasági lapok is erről cikkeznek. A német gazdaság kétségtelenül sok korszakos kihívással küzd egyidejűleg, de vajon tényleg itt az idő temetni a német növekedést?

Gyengélkedő németek

A német gazdaság valóban nincs jó bőrben. Az ország növekedése évek óta elmarad az eurózóna átlagos bővülésétől, és ez minden bizonnyal így marad a következő néhány hónapban is. A fogyasztást visszaveti az inflációtól való félelem, az ipar teljesítményére pedig rányomja a bélyegét a magas energiaár és a legfőbb kereskedelmi partner, Kína lassulása. Az IMF és az OECD idei előrejelzése alapján is Németország teljesítménye lesz a leggyengébb a világ vezető gazdaságai közül.

Korszakos kihívások

Németországot számos rendkívüli kihívás éri egymással párhuzamosan és jogosan merül fel a kérdés, hogy ezek nem ássák-e alá az ország hosszútávú fejlődési potenciálját. A német gazdaságot egyszerre sújtja:

Néhányszor már sikerült a németeknek

Németország az elmúlt évtizedekben már jónéhányszor bizonyította, hogy gazdasági és társadalmi berendezkedése rendkívül rugalmas alkalmazkodást tesz lehetővé. Sokan temették a német gazdaságot a 90-es évek elején az újraegyesítés nehézségei miatt vagy a 90-es évek végén a versenyképesség romlása és a munkaerőpiac rugalmatlansága okán. De éppígy túlzónak bizonyultak az aggodalmak 2022 első felében is, amikor sokan a német gazdaság teljes összeomlását vizionálták az energiaválság idején. A kezdeti vészforgatókönyvekhez képest az energiahány végül szinte alig érintette a német gazdaságot.

Alacsony eladósodottság – nagyobb költségvetési mozgástér

Németország államadóssága a hosszú ideje tartó fiskális szigornak köszönhetően az egyik legalacsonyabb Európában, a GDP 66%-át érte el tavaly év végén. Az alacsony adósságszint európai szinten is egyedülálló mozgásteret nyújt az államnak, hogy aktív lépésekkel is élénkítse a gazdaságot. Noha a liberális FDP vezette pénzügyminisztérium nem híve a kormányzati költekezésnek, lassan a koalíciós kormány valamennyi tagja felismeri, hogy a német gazdaság bizonyos szektorainak, így az energiaigényes ágazatoknak vagy az építőiparnak tartósabb segítségre lesz szüksége a következő időszakban.

Erős középvállalati szektor

Bár a legtöbb hír kétségtelenül a szabályozási és kereskedelmi nehézségekkel küzdő autóipari cégekről vagy az energiaigényes vegyipari vállalatokról szólnak, a német gazdaság gerincét mégsem ezek a szereplők alkotják. Nem szabad megfeledkezni az erős középvállalati szektorról (az ún. Mittelstandról), amelynek tagjai gyakran több generáció óta családi tulajdonban levő cégek. A Mittelstandhoz tartozó vállalkozások rendszerint világszinten is kiemelkedő technológiai tudással rendelkeznek, globális exporttal, saját területükön pedig nem ritkán globális piacvezetők is.

Döntéshozatali mechanizmus

A problémák megoldását segíti a politikai rendszer konszenzuskereső, valamennyi érintett bevonására törekvő döntéshozatali mechanizmusa is. A szakmai szervezetek, ágazati kamarák aktív részvételével történő megoldáskeresés nagyobb eséllyel vezet jó eredményre, mintha felülről irányítva próbálják megoldani egy ország gondjait.

Németország kétségtelenül nehéz helyzetben van, de joggal várhatjuk azt, hogy az elmúlt években

Hasonló posztokat találsz a Facebook oldalunkon is!