Középhatalmi Erasmus

Belpolitika
2023 január 12., 17:45

Magyarország középhatalom lesz, és már majdnem az is. A magyar diákokat viszont épp kizárták az egyetlen, számukra nagy tömegben külföldi tanulmányokat biztosító Erasmus programból. Az egyetemi kutatókat pedig a legfontosabb európai kutatásfinanszírozó rendszerből. Pár hete maga a magyar állam jelentette be, hogy levágnák az egyik utolsó aranytojást tojó magyar tyúkot, azaz saját tudásból, jelentős mennyiségben exportálni képes céget, a Richtert. Elveszik tőlük a pénzt, amiből a saját tudást fejleszteni lehetne. Szerencsére jutott viszont kb. tízszer annyi forrás arra, hogy az állami csecseken lógó 4IG megvegye a Vodafone Magyarországot. Közben a magyar kormánnyal épp feltörli a padlót az Európai Bizottság. Budapest újabb és újabb törvényváltozatokat írogat, csak hogy hozzájusson a brüsszeli mannához, de egyelőre csak szalad a műnyúl után. A stratégiai éleslátás csimborasszójaként pedig egyetlen év alatt esküdt ellenségünkké tettük azt az Ukrajnát, amelyik Európa legütőképesebb hadseregével rendelkezik. Középhatalom, 2023.

De egyáltalán mire lehetne alapozni egy ilyen álmot? Középhatalomról beszélhetünk gazdasági, katonai vagy politikai értelemben. Mégis melyikre gondolhat Orbán?

Gazdasági középhatalom - Pannon puma újratöltve

Magyarország az EU második legszegényebb országa. Nemcsak az EU átlagától van messze a gazdasági fejlettségünk, de a régióban is szinte mindenki megelőzött már minket. A gazdaságunk mérete is jelentősen elmarad a lengyeltől, a romántól, az osztráktól és csehtől is. Mi a helyzet a vállalatainkkal, azok talán kompenzálhatnak minket? Sajnos a valódi súlyt jelentő, külföldön is sikeres magyar tulajdonú vállalati szektor csaknem teljesen hiányzik. Az a kevés magyar nagyvállalat, amelyik jelentős mennyiséget exportál, döntő többségben az állam kegyének köszönheti helyzetét. Ebből nemhogy középhatalom, de saját forrásaiból fejlődni képes gazdaság sem alakul.

Katonai középhatalom - Zrínyi nyomában

A magyar kormány az utóbbi években az ország lehetőségeihez képest rengeteget költ haderőfejlesztésre. A krónikus létszám- és szakértelemhiány viszont nem pótolható hangzatos fejlesztési programokkal. Persze miért pont a hadsereg működne jól egy országban, ahol az állam notóriusan kontraszelektál? Ráadásul az amerikai katonai fejlesztési programokból a kelet-európai országok közül egyedüliként maradunk ki. Mindeközben Ukrajna és Lengyelország a szemünk előtt válnak valódi katonai középhatalommá, mi pedig a tízmilliónál is kevesebb lakosunkkal örüljünk, ha a NATO-ból nem focizzuk ki magunkat.

Politikai középhatalom - A saját farkába harapó kígyó

Marad tehát a politikai középhatalmi ambíció. A bosznai és szerbiai pózolgatások, a szlovén kavarás, az utak „Gorbacsov temetésére”. A nagy probléma mindezzel az, hogy Magyarország külpolitikai súlyát a nyugati szövetségben betöltött szerepe határozza meg. Csak EU - és NATO tagságunk tesz minket értékessé mások szemében. Az orbáni stratégia már régen semmi másból nem áll, mint hogy az ezekből eredő helyzetünkkel seftel. Mindez azonban egyre komolyabb károkat okoz: mostanra már a varsói és római kormányoknak is büdösek vagyunk egy kicsit, és nincs senki, aki kiállna, hogy ne fagyasszák be a nekünk járó EU pénzeket, vagy hogy legalább a magyar diákok maradhassanak az Erasmus programban. Cserében Magyarország a „keleti barátaitól” sem kap semmit. Jól illusztrálja ezt, hogy az EU-ban Magyarország fizeti az egyik legmagasabb gázárat az oroszoknak.

Nincs semmiféle alapja a középhatalmi vágyaknak, csak megint egy belpolitikai termék bevezetését élvezhetjük.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.