A Tisza és a Fidesz is az integrálatlan embereknek ad közösséget

társadalom
június 08., 09:46

Mind a Békemenet, mind Magyar Péter vidéki megmozdulásai bővelkednek miseszerű elemekben, és rendkívül erős közösségi élményt adnak. A magyar társadalom integrálatlanságát nézve nem csoda, hogy ez működik.

Ellene mondotok-e a sátánnak? Ellene mondunk

Két ember képes tömegeket megmozgatni a választás előtt Magyarországon: Orbán Viktor és Magyar Péter. Érdekes módon mindkettőjük performanszai erősek szakrális elemekben. A Békemenet beszédében például Orbán Viktor olyan kijelentéseket tett, hogy “a gonosz létezik”, és magával az ördöggel riogatta a híveket. Magyar Péter még egyértelműbben használja a misére jellemző elemeket. Nem csak, hogy folyamatosan egy kereszt lóg a kezén, de ügyesen kölcsönzi a misékből a tömeget egységbe rendező felelgetős részeket is, például: Magyar Péter kérdezi: “Megosztottság, vagy megbékélés?” – amire a tömeg egy emberként válaszolja: “Megbékélés!”. Ehhez hasonlóan keresztény a forma és a tartalom is Magyar egy másik kérdésében: “Hazugság, vagy őszinteség?”, mire a tömeg felzúg, hogy “Őszinteség!” Majd a politikai mise végén együtt mantrázzák az emberek a tiszás hiszekegyet: “Lépésről lépésre, tégláról téglára”.

Mind a Békemenet, mind Magyar gyűlései egyedülálló közösségi érzést teremtenek. A helyszíni beszámolókból az rajzolódik ki, hogy a Békemenet az ott lévőknek egy igazi közösségi találkozóhely. Érzik, hogy tartoznak valahová, valami nagyobb dolognak a részei, ami igazodási pontot, célt és értelmet ad. Magyar Péter ezt még azzal is megspékeli, hogy az embereket ráveszi arra, hogy fogják meg egymás kezét, és emeljék fel a kezüket a magasba. Az emberi érintésnek tudományosan bizonyított a pozitív érzelmi hatása, Magyar Péter gyakorlatilag fizikailag is megadja az összetartozás érzését. Azt az összetartozás érzést, ami elképesztően hiányzik a magyarok többségének.

Persze, hogy működik

Ugyanis a magyar társadalom rendkívül integrálatlan, nemzetközi összehasonlításban is. A társadalmi integráció az a dolog, ami egy társadalmat összekapcsol, emberek halmazából társadalmat rendez és összetartja azt. Az integrációt sok minden megadhatja, például normák követése, intézményekhez való kapcsolódás, munka, civil részvétel, de talán az integráció erősségének leginkább kézzelfogható része az, hogy az embereknek mennyi laza kapcsolata, ismerőse van. Füzér Katalin és társainak 2020-as kutatása megmutatta, hogy nemzetközi összehasonlításban is rendkívül alacsony a magyarok társas kötelékeinek száma. Míg szoros, családon belüli kapcsolatokban nem maradunk jelentősen alul más európai országokhoz képest, addig kirívóan nekünk van a legkevesebb ismerősünk, még a hasonló kommunista történelmű kelet-európai országok között is csak Lengyelország van velünk egy szinten, a csehek jelentősen megelőznek minket. Márpedig ezek a gyenge kötések, laza kapcsolódások azok, amik hálózatba fonják az embereket, amin keresztül felépül a bizalom és az együttműködés, ami egy társadalmat összetart.

Ezzel a kapcsolati tőkével rendelkezni pedig olyannyira fontos, hogy a kapcsolatgazdagok azok, akik a társadalmat irányítják. Kovách Imre és kutatótársai azt mutatták be, hogy a magyar társadalom rétegződését le lehet képezni aszerint, hogy ki mennyire és hogyan integrált a társadalomba. A kutatók szerint a magyar társadalom elitjét az a 15% adja, aki rendkívül kapcsolatgazdag, politikai és civil aktivitása jelentős, sokat dolgozik és magas jövedelmű. A vidéki elitbe tartozik az a 9%, akik a lokálisan integráltak csoportját alkotják, és községi szintű kapcsolati hálók sűrűjében helyezkednek el: ők a helyi civil és politikai élet alakítói. A társadalom nagyobb részére azonban nem ez a jellemző. Ők vagy csak a munkájukon keresztül integrálódnak a társadalom szövetébe, vagy a politikán keresztül. Ha pedig nyugdíjba mentek, akkor munka híján csak a politikai rendszerhez való kötődés marad, vagy a dezintegráció.

Éppen ezért a politikának mint integrációs csatornának óriási ereje van. Ezt a NER nem is fél használni, és megadja azt a közösségi érzést, a valahová tartozást, ami annyi embernek hiányzik. Lehet röhögni a hungarikumokon, a közpénzből szervezett állami falusi koncert-turnékon, vagy a Békemeneten, de ezek mind nagyon hatékony válaszok a totálisan atomizált emberek elemi igényére.

Nagyon logikus, hogy aki vezetni akarja a társadalmat, annak adnia kell valamilyen közösség-pótlékot az embereknek. Magyar Péter az első ellenzéki vezető, aki legalábbis egyelőre ugyanúgy megadja ezt, mint Orbán Viktor és a Békemenet.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.