Csendben kisodródunk az EU-ból

EU
2023 október 18., 11:28

Néhány hete az Európai Unió német és francia szakemberei előálltak egy javaslattal, ami gyakorlatilag négysebességessé tenné az EU-t. A belső kört az eurozóna tagok alkotnák. A második szinten maradnának azok az EU-tagok, akik a közös valutában nem osztoznak, de a közös forrásokból igen, és részt vesznek a döntéshozatalban, valamint megfelelnek a jogállamisági feltételeknek. A harmadik szinten lennének a társult tagok, akik kizárólag a közös piacban vesznek részt. A negyedik szint pedig a csatlakozástól távolabb levőket jelentené, akik az európai politikai közösség részei lennének, de csak néhány konkrét területen lenne velük formalizált együttműködés. Fontos fejlemény lenne, hogy a jelenlegi vétójog megszűnne, helyette minősített többséggel döntenének a kérdésekben a belső körösök és az EU-tagok. Ennek fontosságát Olaf Scholz is kiemelte a granadai EU találkozó után.

Ez a javaslat egyszerre akarja kezelni az EU-ra helyeződő bővítési nyomást Ukrajna és a balkáni országok felől, és szereli le az EU-s döntéshozást vétókkal szabotáló, otthon pedig a jogállamiságot leépítő tagállamokat is. Magyarország ebben a struktúrában csak egy harmadrangú társult tag lehetne.

Eközben Orbán Viktor körül fogy a levegő az EU-ban. Az EU-s támogatás továbbra sem jön. Nekünk az a várakozásunk, hogy nem is fog, ugyanis az EU olyan feltételeket szabott a kifizetésnek, amelyek a NER működését alapjaiban kezdenék ki. Orbán Viktor nem engedheti meg magának, hogy visszaépítse azt a jogállamiságot, aminek a lebontása hozzájárul a hatalma magtartásához. A vétózgatás mint politikai csodafegyver pedig egyre kevésbé működik, legutóbb a granadai EU-csúcson egyszerűen kikerülték a magyar és lengyel vétót a migrációs megállapodás kapcsán.

Angolos távozás

A csendes kisodródás azonban egy mindkét fél számára járható útnak tűnik. Az EU-ból való teljes kilépés óriási kockázat lenne Magyarországnak, mert közös piachoz való hozzáférés nélkül az FDI-függő gazdaságunk óriási károkat szenvedne. A négysebességes EU-tervben azonban pont az intézményesülne, mint ahová most is tartunk, és ez Orbánnak se lenne ellenére. Azaz, ha már úgysem jön EU-s pénz és nem is szólunk bele érdemileg a közös ügyekbe, akkor legalább a közös piachoz hozzáférhetnénk harmadrangú társult tagként.

Politikailag a legnagyobb kérdés az, hogy mindez hogyan érintené az emberek szabad mozgását az EU-n belül. Magyarországon a lakosság több, mint 60%-a EU-párti, ami magasabb érték, mint Csehországban vagy Szlovákiában. Az ehhez kapcsolódó mobilitás rendkívül fontos az embereknek, és a javaslat jelenlegi formája szerint ez is elveszne.

Az euró bevezetése menthetne meg

A csendes kisodródás ellen az euró védhetne meg minket. Élő példa Szlovákia: nem mondhatni, hogy a szlovák jogállamiság minden igényt kielégítene, mégis sokkal kevesebb mozgástere van a frissen újraválaszott Robert Ficonak az alkotmányos fékek és ellensúlyok leépítésében, mint Orbán Viktornak. Ennek egyik legfontosabb oka Szlovákia eurozóna tagsága: nem tehetik meg, hogy nem követik az EU előírásait, mert aki egyszer bevezette az eurót, az csak teljesen irreális költségek árán tud kilépni belőle.

Kiemelt videóink

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.