A múlt heti EU-csúcson Orbán és Morawiecki sikeresen megakadályozták, hogy közös uniós határozat szülessen a bevándorlásról. Mindeközben az égető munkaerőhiánnyal küzdő Európa nyugati országai közül egyre többen ismerik fel, hogy bevándorlás nélkül a gyorsan öregedő társadalmakban hamarosan fenntarthatatlan lesz a jólét eddig megszokott szintje. Jól látható, hogy Európa keleti és nyugati fele között éles határvonal húzódik, ha idegenek befogadásáról van szó.

Oda a vétó bevándorlás-ügyben?

A magyar és lengyel kormányfő legnagyobb aggodalma, hogy június elején egyhangú helyett minősített többséggel fogadott el Brüsszel egy javaslatcsomagot, ami a menekültek elosztásának igazságosabb rendszerét teremtené meg. A tagállamok vagy átvesznek egymástól menekülteket vagy ki kell venniük a részüket a menekültek ellátásának költségeiből. Az unió láthatóan sikeresen mozdul el a migráció kérdésében abba az irányba, hogy kiüsse a vétó lehetőségét az azzal gyakran visszaélő tagállamok kezéből. Mindez pedig a bevándorlásellenes vezetőknek nagyon is ellenére van. Míg Orbán Viktor kézzel-lábbal tiltakozik egyetlen menekült befogadása ellen is, Nyugat-Európában egy teljesen más diskurzus kezd kialakulni.

Bevándorlás nélkül nem fog menni

„Ahhoz, hogy a munkaerőpiacunk működni tudjon... és a gazdaságunk nőjön, szükségünk van szakemberekre, munkavállalókra Németország határain kívülről is – különben a nyugdíjrendszert nem fogjuk tudni fenntartani.” –

fogalmazta meg a német kancellár pár napja, hogy mennyire nagy szüksége van az országának külföldi munkaerőre. Egy friss becslés szerint Németországnak évente legalább 1,5 millió bevándorlóra van szüksége ahhoz, hogy a munkaerőhiány ne vesse vissza a gazdaság teljesítményét. Nemrég fogadta el a német törvényhozás a szakképzett külföldi munkavállalók befogadásáról szóló törvényt, ami lényegesen megkönnyíti majd a külföldiek elhelyezkedését. A német politikai vezetés az elmúlt években felismerte, hogy gyorsan elöregedő népesség mellett csak a külföldi munkavállalók beáramlása segíthet enyhíteni a munkaerő krónikus hiányát.

A munkaerőhiány tartós marad

Az EU egészében, hasonlóan Magyarországhoz, többen dolgoznak, mint valaha. A vállalatok mégis egyre nagyobb aránya szembesül munkaerőhiánnyal. Mindeközben a szabadon elérhető munkavállalók száma történelmi mélyponton van, Európa pedig éppen az újraiparosításért küzd. Ezt a problémát várhatóan tovább élezi majd a következő években az aktív korú népesség csökkenésének felgyorsulása. Minden jel szerint az elmúlt években érzékelt munkaerőhiány tartós marad, nem véletlen, hogy a gazdasági lassulás ellenére sem növekszik a munkanélküliség. A vállalatok igyekeznek megőrizni a munkavállalóikat és inkább máshol csökkentenek költséget, ha szükséges.

Németország és más nyugat-európai országok nyitottsága a külföldi munkaerő befogadásában látható eredményeket hozott. Az elmúlt évtizedben a bevándorlással kapcsolatban megengedőbb álláspontot valló nyugati országok tudtak csak érdemi népességnövekedést felmutatni Európában. A migrációval szemben harcosan szembenálló, öregedő népességgel és kivándorlással is sújtott kelet-európai országokban pedig drámaian zuhan a lakosság száma.

Amikor a valóság szembejön

Lassan a magyar kormányzat is kénytelen szembenézni a valósággal. A Magyarországon dolgozó külföldi állampolgárok száma 60%-kal nőtt az elmúlt három évben. Minden jel szerint a kormány által támogatott akkumulátorgyárakban is túlnyomórészt külföldi munkavállalók fognak majd dolgozni. Mindeközben a kormány retorikája nem változott 2015 óta. A már egyébként is magas hazai foglalkoztatási ráta kormány által szorgalmazott további emelése nem oldja meg a problémát, legfeljebb elodázza azt. Magyarország is öregszik, nálunk is egyre kevesebb gyerek születik, sőt, nálunk még az elvándorlás is jelentős: ha jobban akarunk élni, akkor több munkaerőre lesz szükség. A dilemma valós, a kormány mégis is inkább elfordítja a fejét, és azt hajtogatja, hogy tudja rá megoldást.

Kövess minket Facebookon is!