Az ECR olyan elnököt érdemel, ami teljesen munkaidőjében tud vele foglalkozni, indokolta a döntését az olasz miniszterelnök.

Santiago Abascal pártelnök a törvényt is megsértve titkolózik arról, ki finanszírozta őket.

Közben sorra futnak be a súlyos kritikák a magyar miniszterelnök bicebóca békemissziójáról.

Orbánnak így is nagy siker, hogy az övé a harmadik legnagyobb pártcsalád Európában, más kérdés, hogy Magyarország mennyit nyer azzal, hogy a Fidesz a liberális tömbből a Néppárton át a legszélsőbb jobboldali formációba lavírozta át magát.

Kaptak is egy társelnöki pozíciót.

Orbán szerint ez már múlt hétfőn eldőlt.

A pártban korábban azt mondták, minden megtesznek, hogy ne vegyék fel a Fideszt az ECR-be. Most örülnek, hogy sikerült kívül tartani a „putyinistákat”.

NATO-főtitkár lesz a holland fickó, aki letérdeltette volna a magyarokat, Orbán Viktor nem evett meszet, hogy újra von der Leyent támogassa, mégis ő a legesélyesebb. De Meloni frakciója sem várja tárt karokkal a Fideszt.

Korábbi információk szerint Orbánnak nemet mondtak.

Az olasz lap azt írja, az ECR több finn, belga, svéd és cseh tagpártja jelezte, hogy nem akarja látni a Fideszt az EP-frakcióban.

A választás után Giorgia Meloni pártcsaládjához csatlakozna, szabadságszigetnek látja Magyarországot.

Tektonikus mozgások a jobboldalon az EP-választások előtt, de hiába akart Orbán lenni a nagy egységteremtő, most mások viszik el előle a show-t. Mindenki Meloninak udvarol, a Néppárt még jól is járhat az átmozgásokkal, von der Leyen bizottsági elnöksége viszont megkérdőjeleződött. Mi áll az AFD kitúrása mögött, hol osztanak lapot a Fidesznek?

Pótolniuk kell a briteket, a Fidesz meg most úgyis jó nagy gubancban van az Európai Néppárttal.

Ha menniük kell a néppártból, akkor a konzervatív frakcióban találhatnak maguknak új helyet a fideszesek. Ennek lehetőségeit térképezte fel a miniszterelnök kedden.