A szélsőjobboldali pártok sorra könyvelnek el újabb és újabb sikereket Európa-szerte. Győztek Hollandiában, Ausztriában hónapok óta az Ibiza-botrányban nagyot bukott FPÖ a legerősebb politikai formáció, Németországban pedig az AfD a második legtámogatottabb párttá vált. Az európai szélsőjobb erősödését szinte kizárólag az elhibázott bevándorlási politika számlájára szokás írni. A migrációs politika mellett azonban van egy másik fontos terület is, amely sok esetben a populista erők malmára hajtja a vizet: a környezetvédelmi kihívásokra adott válaszok. Ugyan Európa igyekszik élen járni a környezeti problémák kezelésében, úgy tűnik, hogy a választók egy jelentős csoportja ellenzi ezeket a változásokat.
Bár Geert Wilders Szabadságpártjának meglepetésszerű győzelmét külföldön elsősorban bevándorlásellenes nézeteinek népszerűségével magyarázzák, a holland politikai földindulásban fontos szerepe volt a klímapolitikának is. Az előző holland kormány még tavaly kezdett el kampányolni nitrogénkibocsátást korlátozó terveivel: az állatállomány csökkentését szerették volna elérni. A tervezett intézkedésre válaszul a holland gazdák országos mozgalmat indítottak és jelentős sikereket értek el a helyi választásokon is. Kampányuk végül sikeresen ásta alá a holland koalíció működését és hozzájárult ahhoz, hogy előrehozott választásokra kerüljön sor. Nem meglepő módon a győztes Geert Wilders pártja elzárkózik a kibocsátáscsökkentő tervektől és az olcsó fosszilis energiaforrások megőrzését ígéri.
Nemcsak a hollandoknál, hanem a németeknél is felfordulást okozott a zöld politika. Az AfD előretörésében fontos szerepe volt a környezetvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos elégedetlenségnek is. Az AfD még az európai szélsőjobboldali pártok körében is kirívóan klímapolitika-ellenes: nemcsak a klímavédelmi intézkedéseket tartják károsnak, de az ember által okozott klímaváltozás tényét is kétségbe vonják. A német koalíciós kormány pedig sorra hozta az elmúlt évben azokat a környezetvédelmi intézkedéseket, amelyek még a zöld választók számára is elfogadhatatlanul nagy költséggel és kényelmetlenséggel jártak. A leglátványosabb példa a fűtéskorszerűsítés terve, amelynek eredeti változata szerint a lakástulajdonosok kötelesek lettek volna fűtési rendszereiket saját költségükön átalakítani úgy, hogy nagyrészt megújuló energiával működjenek. De a zöldek berlini autóellenes politikája is sok szavazót elriasztott. Van olyan német közvéleménykutató, aki szerint a fűtéskorszerűsítési terv nagyobb mértékben segítette az AfD előretörését a nyugati tartományokban, mint a bevándorlásellenesség. A túltolt zöld politika kellett ahhoz, hogy a 2022 előtt még csak főként a keleti tartományokban sikeres bevándorlásellenes AfD-ből országos politikai erő váljon.
Bár a holland és német példa a legszembeöltőbb, valószínűleg egy sokkal általánosabb jelenségről van szó. Franciaországban már 2019-ben szembesült az ország vezetése a sárgamellényes tüntetések során azzal, hogy a választók egy része által fontosnak tartott klímavédelmi célok a társadalom más csoportjaiban óriási feszültségeket szülnek. Egy idén nyáron készült Eurobarometer felmérés szerint Európában ma már szinte csaknem mindenki elismeri, hogy a klímaváltozás óriási probléma és a többség véleménye szerint a klímaváltozás okozta károk nagysága meghaladja a zöld átmenettel kapcsolatos beruházások költségeit. Ugyanakkor ez a támogatás sokszor csak elméleti: sem a megélhetési válsággal szembesülő fogyasztók, sem a globális versenyben alulmaradó európai ipar nem támogatják a problémák megoldását célzó intézkedéseket.
A politikai kockázatok miatt valószínűleg egyre kevesebb mainstream párt fogja felvállalni azt, hogy közvetlenül a fogyasztókra hárítsák a környezetvédelem költségeit. Ha az EU nem akarja feladni a klímaváltozás elleni küzdelmet, akkor az egyetlen megoldás az marad, hogy a klímavédelmi intézkedések költségeit az EU-s és a nemzeti költségvetések fizessék majd. Egyelőre azonban ez sem tűnik könnyen járható útnak – az alkotmánybíróság döntésével a német klímavédelmi intézkedések éppen most akadtak fenn az adósságplafon jelentette akadályon.
Hasonló tartalmakért kövess minket Facebookon is!
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.