A szélsőjobboldali pártok sorra könyvelnek el újabb és újabb sikereket Európa-szerte. Győztek Hollandiában, Ausztriában hónapok óta az Ibiza-botrányban nagyot bukott FPÖ a legerősebb politikai formáció, Németországban pedig az AfD a második legtámogatottabb párttá vált. Az európai szélsőjobb erősödését szinte kizárólag az elhibázott bevándorlási politika számlájára szokás írni. A migrációs politika mellett azonban van egy másik fontos terület is, amely sok esetben a populista erők malmára hajtja a vizet: a környezetvédelmi kihívásokra adott válaszok. Ugyan Európa igyekszik élen járni a környezeti problémák kezelésében, úgy tűnik, hogy a választók egy jelentős csoportja ellenzi ezeket a változásokat.

Elégedetlen holland gazdák

Bár Geert Wilders Szabadságpártjának meglepetésszerű győzelmét külföldön elsősorban bevándorlásellenes nézeteinek népszerűségével magyarázzák, a holland politikai földindulásban fontos szerepe volt a klímapolitikának is. Az előző holland kormány még tavaly kezdett el kampányolni nitrogénkibocsátást korlátozó terveivel: az állatállomány csökkentését szerették volna elérni. A tervezett intézkedésre válaszul a holland gazdák országos mozgalmat indítottak és jelentős sikereket értek el a helyi választásokon is. Kampányuk végül sikeresen ásta alá a holland koalíció működését és hozzájárult ahhoz, hogy előrehozott választásokra kerüljön sor. Nem meglepő módon a győztes Geert Wilders pártja elzárkózik a kibocsátáscsökkentő tervektől és az olcsó fosszilis energiaforrások megőrzését ígéri.

Fűtéskorszerűsítés német módra

Nemcsak a hollandoknál, hanem a németeknél is felfordulást okozott a zöld politika. Az AfD előretörésében fontos szerepe volt a környezetvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos elégedetlenségnek is. Az AfD még az európai szélsőjobboldali pártok körében is kirívóan klímapolitika-ellenes: nemcsak a klímavédelmi intézkedéseket tartják károsnak, de az ember által okozott klímaváltozás tényét is kétségbe vonják. A német koalíciós kormány pedig sorra hozta az elmúlt évben azokat a környezetvédelmi intézkedéseket, amelyek még a zöld választók számára is elfogadhatatlanul nagy költséggel és kényelmetlenséggel jártak. A leglátványosabb példa a fűtéskorszerűsítés terve, amelynek eredeti változata szerint a lakástulajdonosok kötelesek lettek volna fűtési rendszereiket saját költségükön átalakítani úgy, hogy nagyrészt megújuló energiával működjenek. De a zöldek berlini autóellenes politikája is sok szavazót elriasztott. Van olyan német közvéleménykutató, aki szerint a fűtéskorszerűsítési terv nagyobb mértékben segítette az AfD előretörését a nyugati tartományokban, mint a bevándorlásellenesség. A túltolt zöld politika kellett ahhoz, hogy a 2022 előtt még csak főként a keleti tartományokban sikeres bevándorlásellenes AfD-ből országos politikai erő váljon.

Európai szintű probléma

Bár a holland és német példa a legszembeöltőbb, valószínűleg egy sokkal általánosabb jelenségről van szó. Franciaországban már 2019-ben szembesült az ország vezetése a sárgamellényes tüntetések során azzal, hogy a választók egy része által fontosnak tartott klímavédelmi célok a társadalom más csoportjaiban óriási feszültségeket szülnek. Egy idén nyáron készült Eurobarometer felmérés szerint Európában ma már szinte csaknem mindenki elismeri, hogy a klímaváltozás óriási probléma és a többség véleménye szerint a klímaváltozás okozta károk nagysága meghaladja a zöld átmenettel kapcsolatos beruházások költségeit. Ugyanakkor ez a támogatás sokszor csak elméleti: sem a megélhetési válsággal szembesülő fogyasztók, sem a globális versenyben alulmaradó európai ipar nem támogatják a problémák megoldását célzó intézkedéseket.

A politikai kockázatok miatt valószínűleg egyre kevesebb mainstream párt fogja felvállalni azt, hogy közvetlenül a fogyasztókra hárítsák a környezetvédelem költségeit. Ha az EU nem akarja feladni a klímaváltozás elleni küzdelmet, akkor az egyetlen megoldás az marad, hogy a klímavédelmi intézkedések költségeit az EU-s és a nemzeti költségvetések fizessék majd. Egyelőre azonban ez sem tűnik könnyen járható útnak – az alkotmánybíróság döntésével a német klímavédelmi intézkedések éppen most akadtak fenn az adósságplafon jelentette akadályon.

Hasonló tartalmakért kövess minket Facebookon is!