Mi az: Csehországnak és Lengyelországnak is van, csak nekünk nincs?
A világ kétpólusúvá válásának egyik mérőfoka, hogy éppen mennyire zárja el egymást az USA és a Kína körüli blokk a saját csúcstechnológiától, ami jelen esetben elsősorban a legújabb generációs félvezetőket jelenti. Az USA, Hollandia és Japán export kontrollt vezetett be a fejlett technológiájú chipekre és az azok előállítására szolgáló eszközökre. A legfrissebb, holland embargó szeptembertől lép hatályba, ennek megfelelően az utóbbi pár hónapban Kína be is raktározott a vonatkozó gépekből rendesen: 70%-kal több félvezető-előállításhoz szükséges eszközt importált idén júliusban, mint egy évvel ezelőtt.
A félvezető-gyártás kontrollálása két szempontból is fontos. Egyrészt, mert kritikus iparágakban alapvető input, az autóipartól az elektronikai eszközökön át az energetikáig. De még fontosabb, hogy a modern hadiiparhoz elengedhetetlenek a csúcstechnológiájú chipek. Ha Kína saját fejlesztésű chiptechnológiája megelőzné az USA-ét, azt könnyen fegyverkezési előnnyé fordíthatná.
Támogatási verseny az USA és Európa között
A félvezető-gyártás szívcsakrája Tajvanon van, itt gyártják a világ chip-kibocsátásának 65%-át, és a high-tech chipek 90%-át. Tajvan viszont folyamatos kínai fenyegetés alatt van, így az ellátási lánc védelmében a nyugati blokk mindent megtesz azért, hogy a kritikus félvezetők gyártását biztonságosabb területre mozgassa.
Joe Biden Amerika újraiparosításának jegyében 2022-ben a Chips Acttel agresszív ipartámogatási versenyt indított be. Európa pedig követte, és a European Chips Actben 43 milliárd eurót ígért az európai félvezető-iparágnak, amivel a tervek szerint 2030-ra 20%-ra nőne az EU részesedése a világ chip-kibocsátásából.
A központi EU-s és a tagállami támogatásoknak köszönhetően az egykori Kelet-Németország számos félvezető-beruházás célpontja lett: júniusban az amerikai Intel jelentett be egy 30 milliárd eurós gyártó-beruházást, majd augusztusban a tajvani félvezető óriás, a TSMC hirdette meg a 10 millliárd eurós gyártelepítési tervét. Drezdában és környékén már most is működik 5 chipgyár, amelyek szintén bővülést terveznek. A környéket el is kezdték emlegetni a „szász Szilikon-völgyként”: ha a fejlesztések befejeződnek, a szászországi tech szektor már 100.000 embert fog foglalkoztatni. Az viszont még kérdés, hogy honnan lesz ehhez elég szakképzett munkaerő és megfelelő beszállítói kör.
Be tud-e ebbe kapcsolódni Magyarország?
Az újonnan Európába települő félvezető-gyártóegységek lehetőséget adnak Magyarország és a többi közép-kelet-európai ország számára, hogy részei legyenek a most kialakulóban levő új értékláncnak, különösen magas hozzáadott értékű tevékenységet, tudást összpontosítva ide.
A kelet-európai országok előnye, hogy közel vannak a Kelet-Németországba telepítendő gyárakhoz, a kérdés az, hogy van-e olyan tudásuk és tudnak-e olyan környezetet teremteni, amelyek lehetővé teszik a bekapcsolódást.
Csehországban több félvezető gyártó és fejlesztő cég is jelen van (OnSemi, ST Micro, ABB Semiconductors), emellett az ellátási láncban kulcsfontosságú beszállítókkal is rendelkezik (például olyan meghatározó optikai berendezéseket gyártó cégek, mint a Meopta és a CRYTUR), ráadásul nagyhatalom a félvezetőgyártásban is használatos elektronmikroszkópok fejlesztése és gyártása terén. A világon elkészült nagy teljesítményű elektronmikroszkópok közel harmadát (!) Brünnben gyártják, ahol a Tescan, a Thermo Fischer Scientific és a Delong Instruments székhelyei találhatóak.
A lényegesen gyengébb adottságokkal rendelkező Lengyelország is nagyon igyekszik. Pár hónapja jelentették be, hogy Wrocławban 4.6 milliárd dolláros beruházás keretében chip összeszerelő és tesztelő gyárat létesít az Intel (a már meglévő gdanski gyárán túl). Ez a chipgyártás komoly hozzáadottértékű fázisa. Lengyelország két évig kampányolt azért, hogy a beruházás náluk landoljon.
Magyarország pedig az akkumulátorokra fókuszál. A két iparág közti különbségek közül érdemes megemlíteni: a chipgyártás nagyon magas hozzáadott-értéket teremt (főleg a nagyon magasan képzett mérnökök iránti kereslettel) és meglovagolja a világban feltartóztathatatlanul zajló hatalmi átrendeződés uralkodó trendjeit. Az akkumulátorgyártás ennek a teljes ellentéte.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.