Ki nyert a hétfő éjjeli alkuval? A magyar kormány adta fel az elveit, vagy a többi tagállam meghunyászkodva a budapesti zsarolástól pénzhalmot tett Orbán Viktor lábai elé? A szálak bonyolultak, de kibogozhatók.

Az Oroszország-szakértő szerint erkölcsileg vállalhatatlan a kormány lépése.

A volt belga miniszterelnöknek elege van Orbán zsarolásaiból.

Magyarország nem engedné, hogy az Európai Bizottság hitelt vegyen fel Ukrajna támogatására. Más tagállam még nem szólt a javaslat ellen, de Budapest egyedül is vétózhat. 18 milliárd euró a tét, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az ukránok kitartsanak a háborúban.

További lépésekről állapodtak meg.

Nem megy olyan könnyen ez a NATO-csatlakozás.

A teljes EU-s fogyasztást visszavenné az Európai Bizottság és ezt minősített többséggel el is fogadtatnák a tagállamokkal. Lengyelország ragaszkodik azonban ahhoz, hogy egyhangúlag lehessen csak döntést hozni.

Továbbra sem támogatják a globális minimumadót.

Mert a magyar kormány megvétózta a globális minimumadó európai elfogadását.

Arra biztatják az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy ne alkudozzanak olyan tagállamokkal, amik visszaélnek a vétójukkal, sőt „tartózkodjanak a magyar nemzeti helyreállítási terv jóváhagyásától, amíg Magyarország teljes mértékben eleget nem tesz a rendeletben meghatározott valamennyi kritériumnak”.

Szerinte eltolódott fókusz, az OECD a termelő vállatokra is plusz adóterhet róna.

A német kancellár Bulgária fővárosában arról beszélt, hogy az EU-nak nem szabad letörnie a Nyugat-Balkán országainak az EU-tagsággal kapcsolatos reményeit.

A magyar kormány állítólag az olajalkut is megpiszkálná még kicsit.

Litvánia szerint az olajembargót megszavazni kívánó blokkot „egy tagállam tartja túszként fogva”. És az Magyarország.

Illiberális barátaink számíthatnak ránk.