Átszámítva 740 millió forinttal száll bele az ország a médium működésébe.

A felvetés enyhén szólva is rendkívüli, hiszen Ukrajnában háború zajlik.

A tüntetők behatoltak az egyetem könyvtárába, két biztonsági őr megsérült. Az egyetem rektora szerint felháborító, ami történt.

Az amerikai alelnök azt is mondta, az USA a konfliktus hosszú távú rendezésében gondolkodik.

Friedrich Merz az út előtt odaszólt az USA-nak is, hogy „tartsa távol magát” a német belpolitikától.

„A Perzsa-öböl történelmi nevének politikai okokból való megváltoztatása Iránnal és népével szembeni ellenséges szándékot jelez, amit határozottan elítélünk” – írta a hírre az iráni külügyminiszter.

Miközben az anyja telefonján játszott.

„Ha Ön illegálisan tartózkodik nálunk, az öndeportálás a legjobb, legbiztonságosabb és legjobb ár/érték arányú megoldás az ország elhagyására és így a letartóztatás elkerülésére."

Az orosz elnök arról beszélt a Kreml propagandainterjújában, hogy reméli, nem lesz szükség atomháborúra.

A háború kitörése után az orosz állami tévécsatornát, a Russia Todayt a Nyugaton szinte mindenhol betiltották. A Novaja Gazeta utánajárt, hogy milyen módszerekkel igyekszik a propaganda ennek ellenére is megszólítani és befolyásolni az amerikai és európai közönséget.

Az ukrán nyersanyag-megállapodás után Washington úgy döntött, nem közvetít tovább, Moszkvától és Kijevtől várja a javaslatokat.

Benjamin Dousa szerint egyre több ország indult el autoriter irányba, elszigetelve magukat, amire nyitottsággal és befogadással kell reagálniuk a svédeknek.

„LEGYETEK TÜRELMESEK!!!” – írja az amerikai elnök a rossz gazdasági adatokról.

De az adminisztráción belül „vannak ügyvédek, akik ezt nem akarják megtenni”.

Viharok miatt.