Az amerikaiak előfinanszíroznák, Európa a befagyasztott orosz vagyonok nyereségéből törlesztene. Már júniusban leütnék a megállapodást, de Európa orosz ellenlépésektől tart.

Erőszakos rendőri fellépésről és drónos megfigyelésekről számolnak be a hallgatók,.Trump helyesli a keménykedést, de Bidennek nagyon rosszul jön az egyetemi eszkaláció.

Négy másik rendőr pedig megsebesült, miközben egy illegális fegyvertartás miatt keresett bűnözőt próbáltak meg elfogni.

Elhúzódó jogi csata következhet, de nagyon sok múlik a következő kilenc hónapon.

Ebből 61 milliárd dollárnyi támogatást kap Ukrajna.

A kormány nem lép fel kellő mértékben a klientúrarendszer, a nepotizmus és a kivételezés ellen, nincsenek megfelelő felügyeleti mechanizmusok.

Az Egyesült Államok több mint százmillió dollárból épített drónbázist Nigerben, innen indították a Száhel-térségben a dzsihadisták elleni légicsapásokat. Az amerikai kivonulás arra kényszeríti a Biden-kormányt, hogy újragondolja terrorizmusellenes stratégiáját. Közben stratégiai győzelmet jelent Oroszország számára a száheli övezetben.

Közben a New York-i Columbia Egyetem online tartja meg az előadásokat a tiltakozások és antiszemita megnyilvánulások miatt.

Nagy hatótávolságú és légvédelmi fegyverekre van a legnagyobb szükség.

Nem ez lenne az első eset, és gyaníthatóan nem is az utolsó.

Elegük van a kínai platformból.

Az iráni Forradalmi Gárda nukleáris biztonságért felelős parancsnoka pedig közölte, hogy az izraeli katonai fenyegetések miatt Teherán felülvizsgálhatja a nukleáris doktrínáját.

Az Abrams tankokra Németországban tanítják be az ukránokat, itt akart robbantani a Kreml Berlin szerint. Baerbock külügyminiszter behívatta az orosz nagykövetet.

A republikánus elit kompromisszumot kötne, a párt jobbszárnya árulást kiált. Ukrajna, a gázai palesztinok, Izrael és Tajvan amerikai támogatása a tét.

Azt nem tudni, hogy az elektromosautó-cég pontosan hány emberétől válik meg globálisan.