Az oroszoknak közvetve több köze van ahhoz, miért drágul a dízel és a benzin, a horvát olajvezetéket üzemeltető cég pedig sokkal nagyobbat emelt a tranzitdíjon, mint az ukrán. Rájuk mégsem haragszik a magyar kormány.
Az esetleges áldozatokkal kapcsolatban nem közöltek információkat.
A fekete-tengeri blokád visszaállítása után az ukránok olyan új útvonalat terveztek, ami nem érinti a nemzetközi vizeket, de több NATO-tagországét szorosan.
A Szaki légitámaszpontot tavaly augusztusban érte hasonló támadás, amit Oroszország akkor a lőszerek gondatlan tárolásából adódó balesetként igyekezett beállítani.
A hasonló elven működő műalkotások korábban majd minden esetben konfliktust okoztak.
Tavaly télen emberek milliói maradtak áram és víz nélkül, egyes területeken áramkvóta-rendszert kellett bevezetni.
Inkább magukat szerelik fel jobb fegyverekkel.
A történelmi belváros felett is átrepültek. Végül egy raktárépületet romboltak le.
„Felejtsük el az időjárást! Azokon a helyeken, ahol páncélozott járművel nem tudunk átjutni, repüljünk! Ha pedig nem tudunk repülni, küldjünk drónokat! Nem adhatunk pihenőt Putyinnak” – mondta az ukrán elnök az ellentámadásról és a közelgő hideg időről.
Ukrán vezetők szerint „hatalmas károkat” okoztak az oroszoknak a harcokban.
Ihor Kolihajevet sokáig eltűntként tartották számon.
Az ukránnak nevezett gazdák valójában amerikai, szaúdi és holland cégek, illetve befektetők, fejtette ki és húzta alá Nagy István agrárminiszter.
Egyre gyakrabban és a határtól egyre távolabb képesek csapásokat mérni az oroszokra. Ennek a pszichológiai hatáson túl az agresszor elbizonytalanításában és riválisai felbátorításában is komoly szerepe lehet.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szerint a tilalom önkényes meghosszabbítása „barátságtalan és populista” lépés.
Gulyás után Orbán is jelezte, hogy a pénzéhes ukránokat kell majd gyalázni a benzinkutaknál, elfelejtkezve a horvátokról, a világpiaci árról, a Mol eddigi óriási kaszálásról és arról is, hogy akár adót is csökkenthetne a kormány.