Arról nem beszélt Orosházán, hogy Putyin már tavaly visszafogta a szállításokat.
A legrosszabbra is felkészülnek.
Az orosz elnök a lengyelektől és a magyaroktól elcsatolt területekről is beszélt november 4-én.
Nem mintha ez most reális lenne, inkább az Ukrajnát támogató országoknak tennének gesztust.
Nem csak a grúzok érzik magukat kényelmetlenül az országukba menekült több százezer orosz miatt. Tbiliszi utcáin őket hazaküldő falfirkákkal és ukrán zászlókkal találkoznak az oroszok, a szórakozóhelyeken pedig űrlapokkal, amelyet kitöltve el kell ismerniük kormányuk bűneit.
Az orosz bombázások miatt megsérült az energia hálózat, ezért csökkenteni kell az áramfogyasztást.
Az AP 14 perces videóban és egy hosszú cikkben rekonstruálta, mit műveltek az orosz katonák Kijevtől 25 km-re.
Na jó, a bombákat és az oroszokat nem említik.
Az ukrajnai nagykövet szerint már nem tudnak mindenkinek állami férőhelyet garantálni.
A bizonytalanság és az ismeretlen bürokrácia akadályozza őket. Ha sikerül, akkor jön a neheze.
Zelenszkij energiaterrorizmussal vádolja Oroszországot.
Putyin még nem döntött.
A hiányzó 38 milliárd dollár előteremtését a nemzetközi partnereikről várják.
Első lépésben egy fegyverszünet lehetne reális, de most még az is kizárólag Moszkva érdekeit szolgálná: az oroszok megerősíthetnék pozícióikat a frontvonalakon és a megszállt területeken. Arra, hogy a harcok tartósan abbamaradjanak, éppúgy nem lehetne számítani, mint a politikai rendezés esélyeinek növekedésére.
Bár a nyáron az abortusz korlátozása után nagyon megerősödtek a demokraták, a magas infláció és Joe Biden népszerűtlensége elerodálta az előnyüket, így a választás előtt egy héttel hajszálnyival már a republikánusok állnak jobban, akik így a törvényhozás mindkét házában többségbe kerülhetnek.