Megvan a véleménye az ilyen stílusról.
Az Oroszországgal és az EU-val is baráti viszonyt fenntartó Szerbia elmúlt 20 évének külpolitikai doktrínáját zúzta szét az ukrajnai háború. A szerb politikai elitet sokkolták az események, egyre nagyobb rajtuk a nyomás, hogy csatlakozzanak a nyugati szankciókhoz, miközben Oroszország számtalanszor állt ki mellettük az utóbbi 30 évben.
Már ismerik ezeket az érveket.
Rákay Philip szerint az ukrán elnöknek szégyellnie kellene magát, miután beszólt Orbánnak.
A szemtanúk, túlélők beszámolóira alapozva állítja ezt a mariupoli városi tanács. A színház épületében legalább 4-500, akár 1200 ember is lehetett aznap, amikor egy orosz repülő lebombázta.
1848-an kaptak igazolást a magyar hatóságoktól.
Nem érti, miért tétovázik a magyar miniszterelnök a fegyverek átengedésében, hiszen ugyanolyan tömeggyilkosságok zajlanak Ukrajnában, mint annak idején Budapesten. De Orbán nemet mondott.
Az oroszok haditerve lényegében már az első héten elbukott. A gyors előretörés elakadásával a háború első hónapjában megmutatkoztak az orosz haderő legnagyobb gyengeségei. Egyetlen eszközük a tüzérség, az ostromlott városok szétlövése maradt.
A 2008-as orosz-grúz háborúból azt szűrte le, hogy ezzel lehetne megakadályozni egy ukrajnai konfliktust.
Dimitrij Poljanszki szerint az oroszok nem követtek el háborús bűnöket Ukrajnában, és az ukrán hadsereg lövi a lakóépületeket és a civileket.
Az oroszok feladták Irpinyt, az ukránok visszavették Trosztyanecet. Mariupol viszont a város polgármestere szerint elesett.
A polgármester szerint a főváros bekerítését célzó orosz terv összedőlt.
Az egyik kárpátaljai tudósítás szerint a politikus „egy 19 fős magánhadsereggel” jelent meg a tanács ülésén.
Nem ez az első alkalom, hogy a gyártó nem akarja, hogy a szoftverét orosz célpontok ellen használják.
Az oroszok március 16-án dobtak bombát a színházra, ahol főként nők és gyerekek bújtak meg. Hogy pontosan hányan voltak az épületben, és hányan haltak meg, valószínűleg soha nem fog kiderülni.