Például azt az orosz minisztert, aki 2014-ben bejelentette a vitatott státuszú Donyecki Népköztársaság moszkvai „nagykövetségének” megnyitását.

Egyelőre azonban az elemzők szerint nincs elég gépük a piac ledominálásához.

Hiába tartották az ukránok a frontvonalakat, a maradék is kell nekik.

Lavrov szerint az oroszok soha nem mennének bele európai békefenntartók telepítésébe.

Gyorstalpaló az amerikai-ukrán ritkaföldfém-megállapodásról, amit Zelenszkij és Trump akár már pénteken aláírhat. A kiszivárgott információk szerint az amerikaiaknak kedvezőbb feltételek vannak a tervezetben, amiből Ukrajna gyarmatosítása kikerült.

Trump szerint az oroszok nem támadnák meg újra Ukrajnát, mert ilyesmit ígértek neki: „Nem hiszem, hogy ez probléma lenne. Beszéltem erről Oroszországgal. Úgy tűnt, nem volt gondjuk vele. Azt hiszem, megértik.”

Zelenszkij várhatóan a következő hetekben utazhat Washingtonba aláírni a megállapodást.

Két nappal korábban is 267, különböző típusú támadó drónt vetettek be, ami Rácz András szerint „felveti a kérdést, hogy Moszkva vajon valóban klasszikus, kompromisszumos fegyverszünetre törekszik-e”.

Másodszori próbálkozásra ment át az előterjesztés.

„Szeretném hangsúlyozni, hogy sokkal több ilyen jellegű erőforrással rendelkezünk, mint Ukrajna” – mondta az orosz elnök.

A szerb elnök azért kért bocsánatot, mert Szerbia megszavazta az ukrajnai háború miatt Oroszországot elítélő ENSZ-határozatot.

Korábban Trump 500 milliárd dolláros ukrán jóvátételt követelt az amerikai segítségért cserébe, de ezt Zelenszkij nem fogadta el.

Előbb Oroszországnak és az Egyesült Államoknak kell bizalmas kapcsolatot kiépítenie.

A francia elnök a Trumppal való találkozó után azt mondta, a megállapodásnak „nem Ukrajna feladásáról kell szólnia”, biztonsági garanciákra is szükség van.

Ez az a határozat, amit Magyarország nem szavazott meg.