Végül mégis Alaszka lett.
Az ukrán elnök szembeszállt Trump béketervével: „Természetesen nem fogunk Oroszországnak jutalmat adni azért, amit tett... Az ukránok nem fogják átadni a földjeiket a megszállóknak.”
Jövő pénteken Ukrajna részvétele nélkül indulnak a tűzszüneti tárgyalások.
Egyre rosszabb a viszony a két autokrácia között.
Területátadási megállapodás jöhet Kijev feje felett, cserébe máshol leállnának az orosz csapatok.
Trump tényleg folyton „nyer” a gyenge európai vezetők ellen? Mi történt az európai védelmi politikában azóta, hogy Trump második elnöksége új helyzetet teremtett? Miért beszélünk folyton orosz veszélyről, ha nem bírnak Ukrajnával sem? Interjú Minna Ålander biztonságpolitikai szakértővel.
Többen éhségsztrájkba kezdenek, hogy felhívják a figyelmet a körülményeikre, és felgyorsítsák az ukrán és grúz hatóságok eljárását.
Védenék a toborzók és a toborzottak jogait is.
Katonai felelős beosztott hivatallal való visszaélése ügyében zajlik a nyomozás. Szijjártó Péter arról beszélt, hogy nincs ilyen vizsgálat.
A béke útjában azonban még komoly akadályok állnak.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet elvégezte az első jelentős ukrán közvélemény-kutatást a törvény óta, amit akkora tiltakozás követett, hogy vissza is csinálták.
Az amerikai fél egyelőre nem nyilatkozott.
Július 19. óta legalább hét támadás több mint 220 vonat késését okozta, de vasúti dolgozók és utasok is megsérültek.
Orbán szerint az új amerikai elnök hozza el a békét, de most Trump pont azt csinálja, amiért a magyar kormány mindenkit támad: fegyvereket szállít Ukrajnának, és szankciókkal fenyegeti Moszkvát.
Tényleg elzárják az orosz háborús pénzcsapokat, vagy csak India zsarolására jó az egész? A másodlagos szankciók minden eddiginél hatékonyabbak lehetnek, Moszkva mégsem akar engedni.