Moszkva nem reagált az ukrán javaslatra.
Pavlohrad városát hat órán át rakétázták és drónbombázták, Odesszában egy ember meghalt, a sérültek között gyerek is van.
Az ukrán hatóságok szerint az akció célja a határ menti térség destabilizálása és egy olyan információs helyzet előállítása volt, amit Ukrajna ellenségei propagandacélokra használhatnak fel.
„Mikor felkerül osztályra, ott is megnézik az ápolók, mielőtt felveszik a beteget. Ott sem jegyzőkönyvezték, hogy lett volna bármi bántalmazásnak nyoma” – mondta az Euronewsnak Razsó Zoltán. Ez azért fontos, mert a kormány tényként beszél arról, hogy a magyar férfit az ukrán kényszersorozók agyonverték.
Csehország azonban úgy döntött nem adja ki az újságírót, mivel a prágai bíró szerint „Oroszország Ukrajna elleni háborújáról olyan módon tudósítani, ami nem felel meg az orosz hatóságok álláspontjának, nem számít bűncselekménynek Csehországban.”
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint „az ukránok a maguk dolgát csinálják, ez nem európai ügy”.
Gyors összefoglaló: Ukrajna, Brüsszel, Ukrajna, Brüsszel, forinthitel. KAPU TIBOR!
Kevés területen olyan látványos a lemaradás, mint a rakétáknál: Európa messze el van maradva mind támadó, mind védelmi kapacitásokban, ezt pedig az oroszok is pontosan tudják. Ha Európa nem képes elfogni Oroszország összes rakétáját (márpedig nem képes), akkor Moszkvát elrettentéssel kell meggyőzni arról, hogy bármilyen támadás elfogadhatatlan árral járna. Ez viszont pénzügyileg és politikailag is nehéz vállalás lenne.
Az ukrán szárazföldi haderő személyügyi főnökéről, a Nyugati Műveleti Parancsnokság parancsnokáról és a védelmi minisztérium mozgósításért felelős főosztályvezetőjéről van szó.
Ez az első csere a háború kitörése óta.
Egyelőre nem tudni, kik gyújtogattak. Korábban több hasonló provokáció valamilyen módon az oroszokhoz kötődött.
Tankból pedig több mint 11 ezret veszítettek.
A német kérésre kiküldött kontingens 2026 elejéig marad ott védeni a NATO keleti szárnyát.
A cseh hírszerzés szerint az elfogott ukrán állampolgár tevékenységét valószínűleg egy orosz szereplő finanszírozta. Az ügyről elsőként beszámoló szlovákok erre nem tértek ki.
Gulyás Gergelyt Sebestyén József haláláról, Lázár János Bábolnának tett ígéretéről és a NATO-vállalásról kérdeztük.