A német kérésre kiküldött kontingens 2026 elejéig marad ott védeni a NATO keleti szárnyát.
A cseh hírszerzés szerint az elfogott ukrán állampolgár tevékenységét valószínűleg egy orosz szereplő finanszírozta. Az ügyről elsőként beszámoló szlovákok erre nem tértek ki.
Gulyás Gergelyt Sebestyén József haláláról, Lázár János Bábolnának tett ígéretéről és a NATO-vállalásról kérdeztük.
Zelenszkij felügyelete alatt áll a vizsgálat, rövid időn belül várható az eredmény.
Harkiv, Krivij Rih és Vinnicja városát érte támadás, legalább 15-en megsérültek.
„Ukrajnában embervadászat zajlik az utcákon, ez ma már egy nemzetközileg elismert tény” – írta a külügyminiszter, ezúttal sem az orosz agresszorok háborús bűneire utalva.
Az amerikai elnök azt is mondta, hogy a háborúban senki oldalán sem áll.
Trump „csupán egy kérdést tett fel, nem buzdított további öldöklésre”.
A kormány pedig abban bízik, hogy Trump erőfeszítései eredményre vezetnek a következő 50 napban, így nem lesz szükség Oroszország elleni szankciókra.
Csalódottság, újabb fegyverek és vámok, a Kreml elszántsága: pontosan mit ígért Trump, miért ígérte, és milyen hatása lehet ennek az orosz–ukrán háborúra?
Látszólag teljes fordulat az „egy nap alatt véget vetek a háborúnak” után: Trump az orosz főváros megtámadására kapacitálta az ukrán elnököt, és nagy hatótávolságú amerikai fegyverek átadásáról beszéltek.
Brüsszelben hivatalosan is kezdeményezték a szankcionálást, bár nyilvános bizonyítékokat továbbra sem mutattak.
A miniszterelnök szerint a Tisza nem egy párt, hanem csak egy digitális politikai mozgalom. Orbán szerint a 2022-es vállalásaik több mint 90 százalékát teljesítették.
Az amerikai elnök terve szerint az európai országok amerikai gyártmányú fegyvereket fognak vásárolni, hogy segítsék Ukrajna önvédelmét.
Zelenszkij Julija Sziridenkót jelölte ki.