Az év végén lejáró orosz gáztranzitról is szó lehetett, amelyet az ukrán elnök nem hajlandó meghosszabbítani.
Az invázió kezdete óta 147 ukrán katonát végeztek ki, ebből 127-et idén.
Az oroszok szerint a dróntámadás nem követelt áldozatokat.
Elcsépeltnek tűnhet, de hadászati szempontból tényleg igaz: a háború harmadik évének végére Kijev helyzete az invázió kezdete óta nem volt ilyen súlyos. A háború évekig való folytatása a jelenlegi intenzitással egyik fél számára sem tűnik fenntarthatónak, így 2025 év valószínűleg döntő lesz a háború kimenetele szempontjából.
Több mint egy évig húzódott az ügy, amiről októberben azt mondta lapunknak: „amit nagykövetként tehetnék, azt így is meg tudom tenni”.
Azt is mondta, a soros elnökség fél éve alatt rájött, az EU túlélésének egyetlen módja, ha mer naggyá válni.
„Magyarország megtette azt, amit egy szomszédos keresztény országként megtehetett, létrehozta azt a lehetőséget, hogy tűzszünet jöhessen létre, bőven erőnkön felüli ez az erőfeszítés, ez az ajánlat, ami az asztalon van” – mondta a külügyminiszter.
Az ukrán elnök brüsszeli sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy nem beszéltek a magyar miniszterelnökkel a karácsonyi tűzszüneti javaslatról.
A veszteségek között magas rangú tisztek is vannak.
Az uniós állam- és kormányfők az Európai Tanáccsal zárják az évet. A legfontosabb témákat Volodimir Zelenszkij látogatása, Donald Trump visszatérése és a magyar miniszterelnök soros elnöki beszámolója szolgáltatja. Orbán ráadásul kivételesen a sajtó elé is kiáll.
A gyanúsítottat az oroszok szerint is az ukrán hírszerzés szervezte be.
Közülük 5,4 millió ember az EU-ban él.
Az ukrán elnök nem Orbánon vagy a hozzá hasonlókon keresztül akar érintkezni az amerikai elnökkel.
Az ukrán külügy szerint Magyarország azt akarja, hogy az orosz agresszió ellen védekező Ukrajna önvédelmi fegyverek nélkül maradjon.
A bombát egy közelben parkoló e-rollerben rejtették el.