103 katonai gépet észleltek a szigetország környékén 24 óra leforgása alatt.
A messiáskomplexusos üzletember szerdán Kína részének nevezte a szigetet, ami az ötvenes évek óta küzd a saját függetlenedéséért.
A tajvani hadsereg arra számít, hogy magas rangú külföldi politikusok látogatásaikor Kína a sziget környékén nagyszabású hadgyakorlatokat fog tartani, további nyomást gyakorolva ezzel a tajpeji vezetésre.
A milliárdos Terry Gou ezzel az ötlettel vágott bele elnökválasztási kampányába.
A kínai kapcsolatok helyrehozásán szeretne dolgozni.
„Nem fogunk megijedni, sem meghunyászkodni, fenntartjuk a demokrácia és a szabadság értékeit” - mondta William Laj, a szigetország alelnöke.
Tajvani tisztviselők kínai katonai választól tartanak. Washington nem tart tőle.
Nyolcrészes propagandacélú sorozatot mutattak be az állami tévében.
A Tajvant övező feszültségek új eleme, hogy egyre kifinomultabb kibertámadásokra képes a kommunista állam immár amerikai katonai célpontok ellen is.
A tajvani média szerint Washington visszavásárolja a Hawk föld-levegő rakétarendszereket, hogy Ukrajnába juttassa őket.
A vád szerint köhögés elleni szirupokkal szedálták le az ovisokat, a szülők már tüntetésekkel tiltakoznak.
Az elmúlt évtizedekben megszületett a függetlenséget egyre erősebben óhajtó tajvani nemzet. Nemzetközi jogi szempontból Kína helyzete Tajvannal szemben nem hasonlítható az orosz–ukrán ellentéthez, de a kommunista hadsereg mégsem kockáztathatja meg az inváziót. A status quo egyelőre mindenkinek jó. Főleg a világgazdaságnak.
A megszállt területeken kb. 200 ezer nőt hurcoltak el az otthonukból, hogy szexuális rabszolgaságra kényszerítsék őket több száz katonai bordélyházban.
Kína dél-kínai-tengeri követeléseiről is szó esett.
A vesztes jelölt a szójatermesztők és marhatartók érdekei miatt Kína felé nyitott volna.