Kovács Béla jobbikos politikus kémügye harapófogóba szorította a hatalmat. Úgy akarták ütni a Jobbikot, hogy közben ne sérüljön az oroszokhoz fűződő baráti viszony. Megoldották, de ezt Magyarország biztonsága bánta. III. rész
Az újra megválasztott elnök egységre szolított fel, és arról beszélt, hogy a vesztes jelöltek híveit is meg kell nyerni. Semmi elégtétel vagy ilyesmi.
Négy év telt el azóta, hogy az Oroszországi Föderáció katonai erővel megszállta, majd pedig magához csatolta az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet. A március 18-i évfordulón érdemes áttekinteni, milyen okok vezettek ehhez a lépéshez, hogyan zajlott az elcsatolás, illetve mi a történtek biztonságpolitikai jelentősége.
Orbánék már a hatalomra kerülésük előtt annyira ráfeküdtek az orosz kapcsolat kiépítésére, hogy Simicska Lajosnak a 2010-es választások előtt volt egy üzleti találkozója Putyin titkosszolgálatával. És ez csak a kezdet volt.
Tudták, csak nem sejtették.
Putyin arra utasította a biztonsági szolgálatokat, ne habozzanak, ha meg kell ölni a tetteseket, és elfogásuk veszélyes lenne.
Egy autógyárban jelentette be a munkásoknak, hogy indul a jövő márciusi választásokon.
Az amerikai választási kampányban 150 millió felhasználó találkozhatott az orosz trollfarm kamu anyagaival.
Az ország biztonsága a tét!
Nagyon sértőnek és abszurdnak találja a vádakat.
Klaus Mangold a nyugati-európai üzleti elit tagja, de kiváló kapcsolatai vannak Oroszországban is. Évek óta dolgozik a magyar kormánynak, és a paksi bővítés titokzatos történetének több kulcsfontosságú pontján is feltűnt.
Az eb neve: Hűséges.
A hatóságok – biztos, ami biztos – már jó pár nappal előtte bebörtönözték Navalnijt, Putyin ellenzéki kihívóját.
Hivatalosan a kandallót gyújtották be, nem hivatalosan dokumentumokat tüzelnek el, mielőtt az amerikaiak átvizsgálnák az épületet.