Békéscsaba független polgármestere a képviselők nélkül döntött erről.
A külügyminiszter ki akar tárgyalni egy olyan megállapodást, ami garanciát jelent arra, hogy a jövőben sem kerül feketelistára az OTP, és nem teszik „önkényesen, nevetséges indokok alapján az OTP-t fel erre a listára”.
Azt mondják, az OTP kötelezettségeket vállalt.
Paczolay Máté szerint a magyar álláspont világos.
És még az időgépet is feltalálták.
A bank állítólag a feljelentésben azt írta, nem lehetett az adománygyűjtő ládákban olyan pénzcsomagokat elhelyezni, amiket később a Kilencvenkilenc Mozgalom számlájára befizettek.
A „magyar származású ukránok” ukránul tanulhatnak, ettől sikeresek lesznek, tehát jó a nyelvtörvény. Az ukránoknak vannak kérdéseik Orbán Viktor kormánya felé arról, hogy miért viselkedik így, az elmúlt hónapokban volt, amit egyenesen hátba szúrásként éltek meg. Kijevi nagyinterjú az ukrán külügy szóvivőjével.
A külügyminiszter közölte, hogy „amíg az OTP-t le nem veszik a háború nemzetközi szponzorainak listájáról Ukrajnában, addig szó sem lehet arról, hogy újabb pénzekről döntsünk fegyverek finanszírozására vagy bármire Ukrajna vonatkozásában”.
Tavaly több mint 200 százalékkal nőtt a bevétele Oroszországban a 2021-es évhez képest.
A Mol-vezér beszélt a rezsicsökkentés újragondolásáról, a Corvinussal kapcsolatos ügyekről, és arról, hogy került fel majdnem a Mol is egy olyan listára, amilyenről most a kormány le akarja szedetni az OTP-t.
A magyar kormány miatt nem jut hozzá Ukrajna a fegyverszállításra adott 500 millió euróhoz.
Vett egy fél-Margitszigetnyi és egy negyedakkora ipari területet, előbbit tovább is adta a Hankook gumiabroncsgyártónak.
Pedig a magyar kormány ettől teszi függővé, hogy hozzájárul-e 500 millió euró felszabadításához az Ukrajnának szánt fegyverek finanszírozására. (Mondjuk eddig is ezt követelte, aztán megszavazta a szankciókat.)
Ahogy korábban Szlovákiában, úgy itt sem tudta elérni a célul kitűzött piaci részesedést.
Szijjártó szerint addig az újabb szankciókat sem szavazzák meg.