Például azt az orosz minisztert, aki 2014-ben bejelentette a vitatott státuszú Donyecki Népköztársaság moszkvai „nagykövetségének” megnyitását.
Hiába tartották az ukránok a frontvonalakat, a maradék is kell nekik.
Épp a választási bizottságra ment, hogy bejelentse az újraindulását, amikor kiszedték a forgalomból. Óriási meglepetésre nyerte az 1. fordulót, majd orosz befolyásolás vádjával megsemmisítették az eredményt.
Lavrov szerint az oroszok soha nem mennének bele európai békefenntartók telepítésébe.
Gyorstalpaló az amerikai-ukrán ritkaföldfém-megállapodásról, amit Zelenszkij és Trump akár már pénteken aláírhat. A kiszivárgott információk szerint az amerikaiaknak kedvezőbb feltételek vannak a tervezetben, amiből Ukrajna gyarmatosítása kikerült.
5 millió dollárért kínálják az amerikai tartózkodási engedélyt, sok oligarchának érheti meg az aranykártya.
Két nappal korábban is 267, különböző típusú támadó drónt vetettek be, ami Rácz András szerint „felveti a kérdést, hogy Moszkva vajon valóban klasszikus, kompromisszumos fegyverszünetre törekszik-e”.
Nem ez az első ország, ahol belpolitikai feszültségekhez vezetett az Oroszországot elítélő határozat.
„Szeretném hangsúlyozni, hogy sokkal több ilyen jellegű erőforrással rendelkezünk, mint Ukrajna” – mondta az orosz elnök.
A szerb elnök azért kért bocsánatot, mert Szerbia megszavazta az ukrajnai háború miatt Oroszországot elítélő ENSZ-határozatot.
Előbb Oroszországnak és az Egyesült Államoknak kell bizalmas kapcsolatot kiépítenie.
A francia elnök a Trumppal való találkozó után azt mondta, a megállapodásnak „nem Ukrajna feladásáról kell szólnia”, biztonsági garanciákra is szükség van.
Ez az a határozat, amit Magyarország nem szavazott meg.
Egy ponton a francia elnök kijavította Trumpot az Ukrajnába érkező európai támogatásokkal kapcsolatban.
Szijjártó úgy érzi, az Európai Bizottság nem lép fel eléggé Ukrajna ellen, mikor az a magyar kisebbségek jogait sérti, és nem érti, miért akarunk felvenni valakit, aki már most egy EU-tagország érdekeit sérti.