Oroszország katonai és polgári titkosszolgálatai hajtottak végre támadásokat a magyar külügy ellen, ezt belső jelentés is egyértelműen kimondja. Megkérdeztük a külügyminisztert, miért tagadták az erről szóló híreket, és milyennek tartja a magyar nemzetbiztonsági rendszert.

Egy héttel azután, hogy Hszi Csin-ping Orbánnál járt.

Bevert fejű ellenzék, halálosan fenyegetett aktivisták, külföldre költözésen gondolkodó újságírók, vízágyúk, parlamenti verekedés. A hatalom még a választások előtt át akarta nyomni a törvényt, ami miatt bedühödött Amerika, és az uniós integrációnak is vége lehet. A grúz politika nagyon sok hasonlóságot mutat a magyarral.

„A katonáink életének megóvása és a veszteségek elkerülése érdekében”.

Az amerikai külügyminiszter Kijevbe utazott megnyugtatni Zelenszkij elnököt, hogy úton a 61 milliárd dolláros segélycsomag.

A Jurij Kuznyecov altábornagynál tartott házkutatáson több mint 100 millió rubelt, aranyérmét, gyűjteményes órákat és luxuscikkeket foglaltak le.

A front közeledése miatt már több mint 5700 ukrán civilnek kellett elhagynia az otthonát.

Szergej Sojgu helyettesét nemrég tartóztatták le.

Az orosz hatóságok szerint az ukrán rakétatámadás kifejezetten a civil lakóépületeket célozta. A határ ukrán oldalán két napja nyitott új frontot az orosz hadsereg.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy az orosz támadás egyszeri művelet, vagy egy átfogó, Harkiv elleni akció része.

Túl sok gazdasági érdek köti össze Magyarországot és Oroszországot.

Petr Pavel azt mondta, Oroszország nem törekszik az együttműködésre Európával.

A moszkvai alsóház már jóvá is hagyta az elnök jelölését.

Harkiv regionális vezetője szerint az oroszok megpróbálták áttörtni a védelmi vonalakat az északkeleti Harkiv régióban a határon, de az ukránok visszaverték a támadást.

Putyinnal találkozott, akivel közölte, továbbra is „szorosan” együtt fognak működni Oroszországgal „ebben a kérdésben”.