Általában a Telegramon toboroznak, és kriptovalutában fizetnek az akciókért.
Egy üzenet szerint 100 fontot ajánlottak kriptovalutában egy-egy támadásért.
Szerint sikeres békét fognak kötni, és annak fenntartása könnyebb lesz, mint a megkötése.
Az orosz elnök szerint azonban a párbeszédet egyes nyugati elitek próbálják megzavarni.
Szijjártó szerint „egy-két fanatikus tagállam állandóan nukleáris szankciókat akar, míg a Biden-adminisztráció utolsó rúgásával szankciós listára helyezte a Paks II. beruházást”.
A dél-koreai hírszerzés szerint az újabb katonákat február első hetében vezényelték a frontra.
Csurkából Trump lett, Dodikot elítélték, Bódis Kriszta körül cirkusz volt, Puzsér halállistára került. Ez a 444 napindító hírlevele.
Például azt az orosz minisztert, aki 2014-ben bejelentette a vitatott státuszú Donyecki Népköztársaság moszkvai „nagykövetségének” megnyitását.
Hiába tartották az ukránok a frontvonalakat, a maradék is kell nekik.
Épp a választási bizottságra ment, hogy bejelentse az újraindulását, amikor kiszedték a forgalomból. Óriási meglepetésre nyerte az 1. fordulót, majd orosz befolyásolás vádjával megsemmisítették az eredményt.
Lavrov szerint az oroszok soha nem mennének bele európai békefenntartók telepítésébe.
Gyorstalpaló az amerikai-ukrán ritkaföldfém-megállapodásról, amit Zelenszkij és Trump akár már pénteken aláírhat. A kiszivárgott információk szerint az amerikaiaknak kedvezőbb feltételek vannak a tervezetben, amiből Ukrajna gyarmatosítása kikerült.
5 millió dollárért kínálják az amerikai tartózkodási engedélyt, sok oligarchának érheti meg az aranykártya.
Két nappal korábban is 267, különböző típusú támadó drónt vetettek be, ami Rácz András szerint „felveti a kérdést, hogy Moszkva vajon valóban klasszikus, kompromisszumos fegyverszünetre törekszik-e”.
Nem ez az első ország, ahol belpolitikai feszültségekhez vezetett az Oroszországot elítélő határozat.