Például azt az orosz minisztert, aki 2014-ben bejelentette a vitatott státuszú Donyecki Népköztársaság moszkvai „nagykövetségének” megnyitását.

Hiába tartották az ukránok a frontvonalakat, a maradék is kell nekik.

Épp a választási bizottságra ment, hogy bejelentse az újraindulását, amikor kiszedték a forgalomból. Óriási meglepetésre nyerte az 1. fordulót, majd orosz befolyásolás vádjával megsemmisítették az eredményt.

Lavrov szerint az oroszok soha nem mennének bele európai békefenntartók telepítésébe.

Gyorstalpaló az amerikai-ukrán ritkaföldfém-megállapodásról, amit Zelenszkij és Trump akár már pénteken aláírhat. A kiszivárgott információk szerint az amerikaiaknak kedvezőbb feltételek vannak a tervezetben, amiből Ukrajna gyarmatosítása kikerült.

5 millió dollárért kínálják az amerikai tartózkodási engedélyt, sok oligarchának érheti meg az aranykártya.

Két nappal korábban is 267, különböző típusú támadó drónt vetettek be, ami Rácz András szerint „felveti a kérdést, hogy Moszkva vajon valóban klasszikus, kompromisszumos fegyverszünetre törekszik-e”.

Nem ez az első ország, ahol belpolitikai feszültségekhez vezetett az Oroszországot elítélő határozat.

„Szeretném hangsúlyozni, hogy sokkal több ilyen jellegű erőforrással rendelkezünk, mint Ukrajna” – mondta az orosz elnök.

A szerb elnök azért kért bocsánatot, mert Szerbia megszavazta az ukrajnai háború miatt Oroszországot elítélő ENSZ-határozatot.

Előbb Oroszországnak és az Egyesült Államoknak kell bizalmas kapcsolatot kiépítenie.

A francia elnök a Trumppal való találkozó után azt mondta, a megállapodásnak „nem Ukrajna feladásáról kell szólnia”, biztonsági garanciákra is szükség van.

Ez az a határozat, amit Magyarország nem szavazott meg.

Egy ponton a francia elnök kijavította Trumpot az Ukrajnába érkező európai támogatásokkal kapcsolatban.

Szijjártó úgy érzi, az Európai Bizottság nem lép fel eléggé Ukrajna ellen, mikor az a magyar kisebbségek jogait sérti, és nem érti, miért akarunk felvenni valakit, aki már most egy EU-tagország érdekeit sérti.