„Segíthet nekünk megállítani Putyint”, mondta az ukrán elnök a novemberben elnökké választott Trumpról, aki január második felében veszi át a hivatalát.

Robert Fico azt mondta, fontolóra veszik az Ukrajnába irányuló áramszállítás leállítását is, valamint pénzügyi kártérítést is követelt.

A Kreml saját kitartottjainál okoz akut humanitárius válságot, hogy megrendítse a nyugatbarát moldáv vezetést, akiket közben ugyanúgy neonáciznak már, mint Kijevet. A szokásos forgatókönyvből dolgoznak: a kisebbségi kártyát is megpróbálják kijátszani, és azokat lökik a kerekek alá, akiket állítólag meg akarnak védeni.

Az orosz törvények értelmében 16 év alattiakat nem lehet elítélni, az ügyet átadták a kiskorúakkal foglalkozó hatóságnak.

Nem várt nyilatkozat a német választási kampányban.

Az ukrán elnök újévi levelében azt írta, tudja, hogy a magyar és a szlovák nép valójában Ukrajna és az igazság oldalán áll.

A helyi energiavállalat arra kérte a lakosokat, hogy öltözzenek melegen, az ablakokra és erkélyajtókra akasszanak takarókat vagy vastag függönyöket, és használjanak elektromos fűtőtesteket.

Több mint tíz éve, de a dokumentumokat megszerző Financial Times szerint azok „még mindig relevánsak az orosz katonai stratégia szempontjából”.

Az orosz elnök érdemben nem beszélt a háborús helyzetről, és arról sem, hogy mi várható a fronton.

Na jó, egy probléma mégis van.

Az oroszok harca az ukrán identitás felszámolására- és a váratlan kulturális fellendülést hozott Ukrajnában.

Arsak Karapetjan 2018 és 2021 között Nikol Pasinján örmény miniszterelnök tanácsadója volt, majd kinevezték védelmi miniszterré, de alig 3 hónapra rá kirúgták.

Az 52 éves Irina Filkina egy kereszteződésnél biciklizett, amikor Artyom Tarajev parancsa alapján a megszálló oroszok agyonlőtték.

Az Egyesült Arab Emírségek közvetítésével történt cserében a két ország legalább 150 hadifoglyot adott vissza a másiknak.

Méghozzá az EU tagországainak vezetői közül egyedüliként, bár állítólag Fico is kapott, csak nem tüntették fel a hivatalos listán.