Az európai embargós politika fő célja már nem a teljes tiltás, hanem az, hogy megdrágítsák a harmadik országok közreműködésével bonyolított orosz kereskedelmet.
A hitel fedezeteként felhasználják azokat az orosz vagyoni eszközöket is, amiket az EU befagyasztott.
És a kiemelet infrastrukturális létesítményekben is, kivéve azoknak, akiknek a munkájukhoz elengedhetetlenül szükséges az orosz üzenetküldő platform.
„Köszönetet mondtam neki azért, hogy az ellenséges nemzetközi környezet és a folyamatos támadások dacára az orosz energia-együttműködés stabilan áll a lábán” – mondta a külügyminiszter az orosz egészségügyi miniszterről.
A német külügyminisztérium erre csak annyit válaszolt, hogy „komolyan?”, és kiraktak egy eredeti térképet a Molotov–Ribbentrop-paktumról.
Az ötletet felvető lengyel külügyminiszter az év elején még egészen máshogy gondolkodott a témáról.
És nem ez a legsúlyosabb része az oktatási programok átszabásának.
Az orosz elnök szerint a drónok tervezésével, tesztelésével és sorozatgyártásával speciális kutatási és gyártási központok fognak foglalkozni, 2030-ig Oroszországban 48 ilyen létesítmény fog megépülni.
India eközben Oroszország egyik legnagyobb fegyverimportőre is.
Az álhír arról szólt, hogy az amerikai alelnök részt vett egy 2011-es cserbenhagyásos gázolásban, és lebénult egy 13 éves lány.
A bíróság szerint „tudatosan hamis információkat” terjesztett az orosz hadseregről.
Külföldi beavatkozás miatt.
Nemrég az is felmerült, hogy már első osztálytól be kell vezetni a katonai alapképzést.
Az Ukrajna elleni invázió kezdete óta egyről másfél milliósra nőtt a katonaállomány.
A gyerekek tetteinek következményeit a szülők fizetik meg. Tüntetni törvény szerint is tilos, aki tiltakozni próbál, könnyen bíróság előtt találja magát, ott pedig nem túl jók a kilátások.