Karelina tárgyalására azután került sor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly áprilisban aláírt egy rendeletet, ami a másként gondolkodók elleni fellépés részeként 20 évről életfogytiglani börtönre emelte a hazaárulásért kiszabható maximális büntetést.
„Alig egy héttel ezelőtt még börtönben voltak, vasajtók mögé zárva ... Ma már szabad emberek” - mondta Navalnaja. „Egy nap ugyanez fog történni a mi országunkkal is.”
A 2,5 éve szívósan védekező ukrán hadsereg valami váratlant lépett, aminek még nem világos a katonai célja, mégis volt már látható eredménye.
Hányás, szédülés a dagesztáni sakkversenyen: személyes bosszú egy lázmérővel, csak a biztonsági kamerára nem figyelt az intellektuális sporttárs.
A kurszki régióban meglepetésként érte az oroszokat a támadás, aminek egyelőre nem világos a célja.
Orosz zászlókat lobogtattak, miközben az elszabadult árak ellen tiltakoztak.
Az orosz kémpár gyermekei a múlt heti fogolycsere után tudták meg, hogy ők igazából nem is argentinok.
A letartóztatási hullám áprilisban kezdődött Timur Ivanov védelmiminiszter-helyettes őrizetbe vételével, majd leváltották Szergej Sojgu védelmi minisztert is.
Még Putyin segítségét is visszautasította az észak-koreai diktátor.
Csaknem 300 háborúellenes aktivistát tarthatnak fogva Oroszországban.
A Kreml szóvivője szerint azt sem tudták, ki az a Putyin.
Akarata ellenére került be a programba, többé nem térhet vissza Oroszországba.
Miután Putyin többször is jelezte, hogy ki szeretné szabadítani az elítélt gyilkost, akiről egész idáig tagadták, hogy FSZB-s lenne, Joe Bidennek Olaf Scholzhoz kellett fordulnia miatta. Németország nehéz döntést hozott, hogy segítse a demokratákat, Putyin pedig elérte, amit akart.
A berendezést leúsztatták a Dunán.
Többek között szabadon engedték a Wall Street Journal 16 évre ítélt tudósítóját, cserébe a németeknek el kellett engedniük egy bérgyilkost.