Friedrich Merz győzelemre vezette pártját a német választáson, így Angela Merkel után ő lehet a következő kereszténydemokrata kancellár. Ez azért óriási elégtétel számára, mert korábban Merkel tette partvonalra. A küzdelmet azonban bukásai ellenére sem adta fel, így 23 év után valóra válhat az álma.
A CDU 29 százalékot szerezhet, Olaf Scholz kancellár pártja csak 16 százalékot.
Hoppon maradt Ukrajna, nehezen ébredező Európa, Putyinnal barátkozó Trump, valóban immerzív dínókiállítás és egy ennivaló dokumentumfilm a 444 reggeli hírlevelének hétvégi kiadásában.
Ugyanaz, ami tavaly már kétszer is szenvedett károkat.
Külföldi beavatkozás és belpolitikai tabudöntést hozó kampány után választ új parlamentet Németország. Bár a szélsőjobboldali AfD eddig nem látott méretűre erősödött, a legnagyobb esélyes még mindig a konzervatív CDU. Az új kancellár valószínűleg Friedrich Merz lesz, kormányozni azonban csak koalíciós partnerrel tud majd.
Nálunk 70 százalékkal olcsóbb.
Nekik kellett kimondani, hogy a papucsok csak kényelmes lábbelik.
Több tény is beárnyékolja az Illiberális Férfisírásmentes Övezet meséjét.
Mert az ukrajnai konfliktusban „különleges álláspontot” elfoglaló Magyarország és Szlovákia így elveszíthetné hitelét.
Ismét felmerült, hogy katonai kiadások ne számítsanak be a deficit- és adósságszabályokba. Brüsszel a gondolkodásmódunkat sürgős megváltoztatását és az európai védelmi képességek felfutását szeretné, Macron Trumppal egyeztetett telefonon a tanácskozás előtt.
Háborúpárti, anti-Trump, frusztrált európai vezetők gyűlnek össze.
Az AfD-s politikus úgy beszélt az orosz-ukrán háborúról, ahogyan a magyar miniszterelnök szokott.
De sokak szerint ilyen gyors eredmény túl ambiciózus és nem reális, még akkor sem, ha Donald Trump és Vlagyimir Putyin a jövő héten tárgyalni kezd Szaúd-Arábiában.
Az AfD kancellárjelöltje nem is hajlandó kritizálni Oroszországot.
Friedrich Merz, aki legesélyesebb arra, hogy a jövő vasárnapi előrehozott választások után kancellár legyen, élesen bírálta J. D. Vance-t.