A katonai szövetség csúcstalálkozójának résztvevői ugyanakkor fenntartják álláspontjukat, hogy Moszkva is veszélyt jelent az euroatlanti biztonságra.
Ezzel Magyarország 499-ről 669-re növeli a NATO küldetéseiben részt vevő katonái számát –közölte Szijjártó.
A külügyminiszter szerint a magyar kormány egyébként is jószomszédi viszonyra törekszik Ukrajnával.
Mert nem szerepelt benne a magyar kisebbség jogainak biztosítása.
„A keletkező fenyegetések semlegesítésére intézkedések komplexumát fogjuk megvalósítani” – ígérte Szergej Sojgu.
Fokozódik a feszültség a NATO két legnagyobb hadereje között, Washington akár szankciókat is kivethet.
A nem is titkolt cél Oroszország elrettentése.
Magyarország és Horvátország megkezdi egy többnemzeti hadosztály-parancsnokság felállítását - mondta Benkő Tibor miniszter a NATO találkozóján.
Ankara a rakétarendszer későbbi közös gyártásának ígéretét is megkapta Moszkvától az adásvételi szerződés aláírásakor.
A magyar katonai szerepvállalást maximum 260 katonával növelik.
Washington és Ankara miatt azért tört ki a konfliktus, mert a törökök az orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer beszerzéséről döntöttek.
Nő a feszültség Szerbia és Koszovó között a rendőrségi akció miatt.
Ez szerintük egyetlen országot sem fenyeget, és nem értik, az amerikaiak miért ne akarnának ettől még F-35-ösöket eladni nekik.
Hiába figyelmeztette őket az USA, hogy ha megveszik az SZ-400-ast, akkor valószínűleg nem kaphatnak F-35-ösöket.
Nem sokkal korábban az amerikai alelnök válaszút elé állította Törökországot az orosz Sz-400-as légvédelmi rendszer vásárlása miatt: vagy fontos tagja marad „a történelem legsikeresebb katonai szövetségének”, vagy kockáztatja a NATO-partneri viszonyt.