Egy sikeres gerillaháborúhoz szükség van biztonságos hátországra is, amit viszont Oroszországnak elemi érdeke volna felszámolni. Amit mérlegelni kell, hogy mi a kockázatosabb: ha az orosz hadsereg békében vonulhat fel a NATO keleti határán, vagy ha közben gerillák zaklatják.
A második világháború óta nem volt olyan súlyos fegyveres konfliktus Európában, mint ami csütörtök hajnalban robbant ki Oroszország és Ukrajna között. Mi lesz ebből?
Erről Jens Stoltenberg NATO-főtitkár beszélt a szervezet stratégiai koncepciójáról szóló hágai konferencián.
Egyszerre kárhoztatta és használta is a liberális nyugati érveket, amikor lényegében hadat üzent Ukrajnának. Fenyegetett is, de jámbornak is mutatta magát. Sajnálkozott a Szovjetunió szétesése miatt, de támadta a kommunistákat is. Mindent összekevert, és felkavarta ezzel a világot.
De a NATO-főtitkár arra kérte Kijevet, ne reagáljon elhamarkodottan az ismétlődő orosz agresszióra sem.
Az amerikai elnök szerint napokon belül megtámadhatják az oroszok Ukrajnát, a Kreml szerint ez hisztériakeltés. A donyecki és luganszki vezetés azt mondta a helyieknek, hogy meneküljenek Oroszországba. Szombaton atomhordozó rakétákkal gyakorlatoznak az oroszok, Putyin személyes vezetésével.
A szövetségesek szerint Oroszország folyamatosan hozza-viszi a haderejét.
A február 15-ére meghirdetett orosz invázió elmaradt, de ez még nem garancia semmire. Azért sem, mert a feszültség fenntartásával az új hidegháborús hősködés összes szereplője jól jár. Pontosabban: majdnem az összes. De mit akarnak az amerikaiak, mit az oroszok, és kinek áll érdekében ez az egész?
„Szűz Mária közbenjárására és a politikai felelősök lelkiismeretére bízok minden erőfeszítést a béke érdekében” – mondta a katolikus egyház vezetője.
A külügyminiszter szerint a magyar hadsereg éppen elegendő a feladatra.
Az oroszok a NATO által ellenőrzött légtér határán jártak, és nem kommunikáltak.
A nemzetközi helyzet mély és összetett változásainak tükrében nem jó irány a terjeszkedés szerintük.
Egyelőre nem tudni, ki követi őt a NATO élén.
Az sem kizárt, hogy Macron Oroszországba utazik Putyinnal tárgyalni.
A legtöbbet, harmincat Bosznia-Hercegovina kapja.