Egyes ellenzékiek szerint orosz érdekeket érvényesít a magyar kormány, amikor nem szavaz a svédek NATO-csatlakozásáról. A Mi Hazánk szerint pedig Orbán csak úgy tudja tartani az ígéretét, hogy nem utolsóként hagyja jóvá a csatlakozást, ha ellene szavaz.
A külügyminszternek ez a véleménye.
A svéd kormányfő azután jönne Orbánhoz, hogy a magyar parlament jóváhagyta a svédek NATO-csatlakozását. A Fidesz azután döntene NATO-ügyben, hogy a svéd miniszterelnök eljött Orbánhoz.
Az MSZP kezdeményezésére, de persze, csak akkor lesz bármi, ha Orbánnak sikerül meggyőznie a renitenskedő Fidesz-frakciót.
Szijjártó először ment Ukrajnába az orosz invázió óta, kritikus EU-csúcs elé időzítették a tárgyalásokat. Tíz napon belül megoldást keresnek a kisebbségi jogokra.
Ezúttal az amerikai szenátus külügyi bizottságának demokrata elnöke osztotta ki a magyar miniszterelnököt.
Gyorstalpaló az ukrán-magyar külügyminiszteri találkozó előtt: ki, kivel, miről (és miről nem) beszélt az elmúlt években?
A Pentagon egy kelet-angliai légitámaszponton építene nukleáris eszközök telepítéséhez szükséges létesítményeket.
„A magyaroknak van ez az elképzelésük, hogy az egy politikai kommunikációs eszköz, hogy folyamatosan imperialistákról és gyarmatosítókról és Brüsszelről és Soros Györgyről beszélnek. Márpedig ez egy fantázia.”
Ezt is megértük: Hende Csabáék leckéztetik a világ legnagyobb katonai szövetségét.
Addig is hagyják Orbán Viktort kételyek között őrlődni.
Pár napja a külügyminiszterük még arról beszélt, nem lát okot arra, hogy Magyarországgal tárgyaljanak Svédország NATO-csatlakozásáról.
Nem tartja kellemetlennek a helyzetet, mert „valakinek utolsónak is kell lenni”. Nem sietünk, rendkívüli parlamenti ülés sem lesz.
A miniszterelnök telefonon beszélt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral.
Az F-16-osokért cserébe Törökország végül jóváhagyta a svéd csatlakozást, de egy elnyújtott aláírással Erdogan még tehet egy szívességet Orbánnak, hogy ne mi legyünk az utolsó akadályai a NATO-bővítésnek.