Gyorstalpaló az ukrán-magyar külügyminiszteri találkozó előtt: ki, kivel, miről (és miről nem) beszélt az elmúlt években?
A Pentagon egy kelet-angliai légitámaszponton építene nukleáris eszközök telepítéséhez szükséges létesítményeket.
„A magyaroknak van ez az elképzelésük, hogy az egy politikai kommunikációs eszköz, hogy folyamatosan imperialistákról és gyarmatosítókról és Brüsszelről és Soros Györgyről beszélnek. Márpedig ez egy fantázia.”
Ezt is megértük: Hende Csabáék leckéztetik a világ legnagyobb katonai szövetségét.
Addig is hagyják Orbán Viktort kételyek között őrlődni.
Pár napja a külügyminiszterük még arról beszélt, nem lát okot arra, hogy Magyarországgal tárgyaljanak Svédország NATO-csatlakozásáról.
Nem tartja kellemetlennek a helyzetet, mert „valakinek utolsónak is kell lenni”. Nem sietünk, rendkívüli parlamenti ülés sem lesz.
A miniszterelnök telefonon beszélt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral.
Az F-16-osokért cserébe Törökország végül jóváhagyta a svéd csatlakozást, de egy elnyújtott aláírással Erdogan még tehet egy szívességet Orbánnak, hogy ne mi legyünk az utolsó akadályai a NATO-bővítésnek.
Európa erős embere a tüske a gépezetben, a homok a küllők között, a bot a köröm alatt.
Jens Stoltenberg reméli, hogy a magyar országgyűlés „a lehető leghamarabb” lezárja az ügyet.
Ezzel a magyar kormány lehet az utolsó akadálya, hogy Svédország a katonai szövetség tagja legyen.
Boris Pistorius szerint „szinte naponta érkezik fenyegetés a Kremlből”.
A Steadfast Defender 2024-et kb. 90 ezer katonával rendezik meg.
Rob Bauer szerint évtizedek óta nem volt olyan veszélyes a világ, mint most.